2021. július 27., kedd

Idei Veszprém

Nem mondok újat, ha azt mondom, hogy a sok szívünkcsücske hely közül Veszprém az egyik ilyen csücsök. A nyaralások alkalmával, ha csak tehetjük járunk egy kört a városban, csak úgy, nosztalgiából. 

Ez a látogatás-sorozat tavaly elmaradt. Talán azért, mert azelőtt, amikor Marcit a veszprémi kórházba kellett hozni a kezével, az annyira mély sebeket hagyott maga után. De azóta eltelt most már két év, és a Marci külön kérése volt, nézzük meg, hogy hol gipszelték be a kezét. Micsoda remek nyaralós program nem? :-)

Így aztán, mivel vasárnapra nem ígértek olyan hejdejó időt, gondoltuk egye fene, menjünk, és nézzük meg azt a kórházat. Meg  ha már ott vagyunk, akkor sétáljunk egy nagyot. Én már régen el akartam menni a Séd-völgyi "új" sétányra, most került erre is lehetőség. Nem annyira új ez már, csak mi még nem voltunk arra, mert amikor nagyon új volt, akkor nagyon meleg, aztán egyszer a Gulya-dombról lenézve láttuk, hogy milyen klassz. 

Miután tettünk egy kis kört a kórház körül, visszamentünk az autóhoz, és magunkhoz vettük az esőkabátunkat, mert eléggé elkezdett esni. Így indultunk el a vár alatt. 




Marci teljesen kész volt, hogy tele van a város pucér női szobrokkal :-) 

Hát öööö.... Mátéval nyaralni mondhatni nem egy pihentető dolog... egész jól tükrözi a program iránti lelkesedését a képen látható arckifejezés. Kb. ez uralkodott rajta szinte minden kirándulásunk alkalmával. :-) És ha csak csöndben duzzogott, akkor még egész elviselhető is volt, de sajnos elég sokszor hangot is adott a nemtetszésének. 




Nagyon szépen kialakított sétány halad a Séd mentén, játszótérrel, ápolt zöldfelülettel, a végén büfével. Nekem nagyon tetszett. 
A hagyomány szerint itt, a Veszprémvölgyi apácakolostorban készült Gizella királyné koronázási palástja. 


Marci és az ő kacsája, Laura. ( minden lány kacsát Laurának hív(unk), a fiúkat pedig Ákosnak. 




Benedek-hegy alulról. 










A váron keresztül mentünk vissza az autóhoz. Délután a fiúk strandoltak, ők minden nap vízbe mentek, én a magam részéről nem erőltettem, ha nem volt muszáj :-) Helyette futottam egy felderítőkört a városban. Nem tudtuk, hogy lesz-e villámlós eső vagy sem, így előreküldtek, hogy fussak egy kört, amíg kiderül. Végül belefért még egy kis esti séta. 









4 megjegyzés:

  1. Megmosolyogtam, amit Mátéról írtál. Nálunk a közös képek a tesóval...na az veri ki náluk a biztosítékot. Nagy undorral menekülnek egymás közeléből is....A programok meg úgy vannak, hogy Réka a túra kedvelő és hegymászó, Zalán inkább strandolna és/ vagy úszna. Réka a lány, de Zalán a kényesebb. Jaj, megcsikarta a fű, elfogyott az innivaló, RÉka nem ad neki nasit, Réka biztosan elszívja előle még a levegőt is....valami miatt mindig gyepálják egymást. Egy idő után marha idegesítő. Ha meg azt mondjuk, hogy vegyenek példát a jó magaviseletű kutyáról, hát megsértődnek....

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nálunk is folytonos a testvérpiszkálás. Hol ez piszkálja azt, hol az ezt, hol ketten mennek egy ellen, sosincs vége.... és még kutyánk sincs akivel lehetne példálózni :-)

      Törlés
  2. Szeretem én is Veszprémet, ahogy nézem, nem is jártam mindenhol, ahol ti.
    Nálunk most éppen fordítva van, Ákos, a nagyobbik fiúnk simulékony és partner (úgy is mondhatjuk, hogy neki mindig minden mindegy), Ábel, a kicsi morgós (az agyamra megy sokszor).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nálunk változó, hogy épp ki a partner. Valakinek mindig duzzogni kell, ez alapszabaály, különben nem forogna a föld :-)

      Veszprém örökké változik, mindig találunk benne új dolgot.

      Törlés