2019. január 9., szerda

Még mindig tavalyról... Milánszülinap, strandolás

Szép nagy adag hó esett még nálunk is reggelre, egészen télies lett így az egész táj. A fiúk nem is akarták elhinni, hogy nagy hó van, mindenképp rollerrel akartak iskolába menni, hiába mondtam, hogy nem megy a roller ekkora hóban. Aztán persze mikor kimentek az ajtón tátották a szájukat, és belátták, hogy tényleg nem rollerezős az idő. Cserébe szép lassan elbandukoltunk az iskoláig, majd Marcival vissza az oviba. 
Nagyon vicces ilyenkor, hogy minden ház előtt megy a hólapátolás, az autó kiásása a hó alól, és csak úgy röpködnek a "jó munkát"-ok az utcán keresztbe-kasul. 

De mielőtt rátérnék az idei kalandjainkra van még pár képem tavalyról, meg volt ám Milcsinek szülinapja is, amit most nem Makón, hanem egy számunkra új helyen Gyopárosfürdőn tartottunk. De előtte még voltunk Ózdon is. 

 A fiúk a karácsonyfa alatt.

 A legnagyobb és a legkisebb :-)

 Egy tablettel és egy telefonnal sikerült csak egy kupacba terelni őket.

Ózdról rend szerint Szentesre autóztunk, ahol szűk körben ünnepeltünk, mert Fannikáék lebetegedtek. De azért volt torta, két szülinapos, és egy bónusz Marcinak, aki egyedüli szerencsétlenként  augusztusiként ilyenkor rendre kimarad a tortaosztásból, de most neki is jutott.egy szerencsemalacos :-)

Esti gyerekfuttatás a városban. Milán végül csak megkapta korábban a maga rollerét, így mind a hárman rollerrel suhanhattak. Kicsit elkombináltuk a karácsonyi-szülinapi ajándékozást, mert miután Máté rollert kapott szülinapjára, Marci sírva fakadt, hogy neki meg nincsen, pedig ő is ezt szeretne. Ezt meglovagolva ő rollert kapott karácsonyra, a nagyok meg egy-egy bobszánkót, arra számítva, hogy ha megyünk Ózdra, akkor majd ott hátha lesz hó, és akkor tudjuk vinni magunkkal. Milánnak pedig a születésnapjára szántuk a rollert, mert nyilván, ha már mindenkinek van, akkor neki is kell, ez nem kérdés. Volt is pityergés, amikor úgy gondolta, hogy neki nincs rollere. Végül nem bírtunk várni a születésnapjáig, és megkapta egy picit korábban. 

  9 gyertyás.




Bármennyire nem volt kedvünk az idén strandolni menni, nemigen lehetett lebeszélni a fiúkat róla. Viszont nem akartunk már sokadszorra Makóra menni, mert már ezerszer voltunk, és kicsit unjuk, másrészt nem volt kedvünk annyit autózni. Végül Gyopárosfürdő mellett döntöttünk, mert az csak fél órányira van Szentestől, van egy nagy csúszda, és Anitáék nagyon szeretik, szóval ők is ajánlották. Mi meg úgy voltunk vele, hogy ott még úgysem voltunk, azt a pár órát biztos jól el fogjuk tudni tölteni ott. 
Végülis tényleg jó volt. Bár a csúszdára az volt kiírva, hogy 120cm vállmagasság alatt nem tanácsos, a fiúkat nem lehetett volna lebeszélni róla, nézni meg nem nézte senki, hogy ki megy fel. Így aztán a nagyok csúsztak jópárat, és nagyon bejött nekik. Én azért féltem, hogy nagy lesz nekik, de meg sem kottyant nekik az egész. Számomra félelmetes, ahogy beledobja őket a végén a vízbe a sodrás, oda sem néztem inkább, hanem Marcival sodrófolyosóztunk.  
Mint minden strandon, itt is inkább nyáron van több lehetőség, a benti rész nem túl nagy, egy gyógymedence, egy kisebb medence meg egy nagyobb élményelemekkel, és kábé ennyi, de végül jól elvoltunk majdnem 3 órát. Szaunarész is van természetesen. 



A gyopárosi karácsonyfával :-)


1 megjegyzés:

  1. Nahát, én meg nem vettem meg szegény Zalánnak a rollert, amire áhítozik (egyébként Réka is...) mert elképzeltem, hogy majd szétrollerezi a lakást, pedig a márciusi névnapján már akár kinn is száguldhat vele, ha arra kapja....Na mindegy, végül is kibírja valahogy... :) :) Jók a képek egyébként, Marci milyen mázlista, most is kapott tortát. :) :)

    VálaszTörlés