2016. szeptember 26., hétfő

Ahhh

A betegség sosem jön jókor. Mert az egy hatalmas porszem náluk a gépezetben, ami  porszem nélkül is meg-meg tud akadni, nem kell hozzá még egy betegség is. A betegség már csak akkor a lesz még kellemetlenebb, ha nem a gyerekek, hanem én vagyok beteg. És nem, nem ( csak) azért, mert akkor én vagyok rosszul, hanem azért, mert azt a legnehezebb kiküszöbölni, ha én vagyok a porszem. 
Márpedig most én voltam dögrováson. Nem tudom mi történhetett. A semmiből egyszer csak lecsapott rám egy mérhetetlen rosszullét hazafelé a kocsiban. Nem lett jó vége, és akkor nem is részletezném ezt tovább. Szerencsére volt zacskó a kocsiban. Itthon még sebtiben vacsorát és fürdővizet toltam a fiúk alá, de utána már semmi hasznom nem volt. Csak vacogtam és gubbasztottam az ágy végében, és reméltem, hogy mára kiheverem. Közben olvastam a Borókás hírleveleket, hogy pár gyerek a borókából hasonló kórságban szenved, és hogy egy nap alatt túl voltak rajta. De akkor hogyhogy én kerültem bele? Miért nem Marci? Persze az sem lenne jó, sőt, akkor már inkább én kétszer, mint egyszer Marci, csak az lenne logikusabb. 
Feri ma délelőtt külföldre utazott. Majd csak csütörtökön jön haza. Szóval ágyban fekvésről szó sem lehet. Reggel szerencsére még volt annyi luftja, hogy eldobálja a gyerekeket iskolába-óvodába, nekem nagyon nehezen ment volt. Elviselhetetlen fejfájással küzdöttem, és szédültem, mint a nyavalya. Délelőtt végül sikerült aludnom egy kicsit, de a fejfájásom ettől sem múlt el, a hasam viszont már ennivalóért kiáltott, ekkor már éreztem, hogy megmaradok. Vad duhajként két pirítóssal ünnepeltem. Kettőre Mátéért kellett mennem, hogy hegedűre vigyem, szóval muszáj volt összekapnom magamat, így bepróbálkoztam egy fél kávéval, mert éreztem, hogy a fejfájásomnak ez lehet az egyik oka. A kávé hiánya. Jobb is lett utána. 
Most már jól vagyok. Még közel sem tökéletes, de már van fény az alagút végén. Eltekertünk Mátéval hegedűre, és bár tartottam a bicajozástól, de végül nagyon jól esett, kiszellőzött a fejem. 
Szóval talán a porszem holnapra már eltűnik. És azt is remélem, hogy nem jön ki a gyerekeken is napokon belül. 

6 megjegyzés:

  1. Jajjj! Ez most jól összejött, de remélem már tényleg jobban vagy, gyógyulj meg teljesen és tényleg ilyenkor az a legnagyobb kívánság, hogy legalább a fiúk ne kapják el :)!!!

    VálaszTörlés
  2. Jujujj,erősödj,gyógyulj! Tibi mindig mondja, hogy minden nyavalyát az oviból kap el,micsoda fertő!:-)

    VálaszTörlés
  3. Jujujj,erősödj,gyógyulj! Tibi mindig mondja, hogy minden nyavalyát az oviból kap el,micsoda fertő!:-)

    VálaszTörlés
  4. Kitartást!Nálunk a gyerekek kapták el hányásos-hasmenéses nyavalyát.

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm, én már megmaradok, az tuti. Most kicsit Mátékámért aggódom. :-(

    VálaszTörlés