Borús,
esőlógós idő van, de szeretem, most igazán jól vagyok. Lassan el is
indulok haza, egyrészt mert nincs munkám, másrészt nincs esernyőm sem,
és azért jó lenne elkerülni egy bőrigázást, ki tudja... Fecsó ma
16.hetes, elvileg már olyan 13cm-s lehet. Poci 3 cm-vel nagyobb, mint
egy hónapja a védőnéninél, de laikus szemmel még csak dagadtnak tűnök,
nem terhesnek. Kilók... hmmm... elindultam a növekedés útján. Reggel 30
dkg-val nyomtam többet. De most már illő is. Azt írják heti fél kiló, az
jó.
2007. július 4., szerda
2007. július 2., hétfő
Semmi
Fischer
Iván sajnos elmaradt, mármint nekünk, Ferinek dolgoznia kellett. De
azért a nappali szőnyegén lenyomtunk egy keringőt, csak a hangulat
kedvéért, pizsamában.
Egyedül
maradtam a céges kismama-klubban, Szeptemberre babát váró kolléganőm
mától már nem dolgozik. Nekem ki kéne még húzni egy darabig, de most
lelkesít a jövőheti Vicalátogatás tervezgetése.
2007. június 30., szombat
Hétvége
Szeretem
az ilyen hétvégéket mint a mostani, kicsit dolgozós, kicsit pihenős,
főzős. Most épp bableves. Holnap remélem kapunk Szentesről valami
finomat, valami tepsis karfiolra gondoltam, de azért fel vagyunk
készülve a "legrosszabbra", hogy nem csak nyersanyag lesz belőle. Az is
jó. Feri kerítést épít, mert a szomszéd ház buta kutyája a mi
kertünkben ólálkodik, pánikban tartva a lakókat. Félő, hogy a kerítés
hatástalan lesz. (hatalmas kutyáról van szó).
Ma van
kapcsolat-koncert. Gondoltam ki kéne nézni, de rájöttem nem szeretném a
tömeget, és az órákig tartó ácsorgást, meg Ferinek sincs kedve. De a
holnap esti Fischer Iván hangversenyre megpróbálom rávenni. Ott gondolom
nincs akkora tolongás, pedig az is ingyenes.
2007. június 28., csütörtök
Sűrűn
Kicsit összesűrűsödtek a napjaim, hétvégén buli buli hátán, nem
győztem pihenni. Végre elmondtuk a fiúknak, hogy mi az ábra, és teljesen
odavoltak, főleg Förgi, aki pár sör meg unikum után már részben
sajátjaként tekintett a gyerekre, jobban mondva, ötünk gyerekének
titulálta.
Aztán
kedden dokibácsi rápillantott Fecsóra, persze aludt, mint mindig, így
azt sem láttuk, hogy tényleg fiú-e, vagy csak mi gondoljuk annak. De
tulajdonképpen mindegy is.
Aztán tegnap búcsúztattuk Beát, már csak a héten dolgozik, aztán nem.
Nekem
jó lenne okt. közepéig kihúznom, de hát nem tudom. Végülis nincs semmi
bajom szerencsére, csak a lustaság, ami visszatartana attól, hogy
dolgozzak.
2007. június 20., szerda
Étvágy
Volt
néhány jó napom, de most megint semmi étvágy, pedig mustáros pulykám
van, röszti burgonyával, mégsem kell semmi. Most már néha aggódom is
amiatt, hogy ez az étvágytalanság nem megy-e a gyerek kárára. Remélem
nem, meg azért valamit mindig lenyomok a torkomon, még ha nem esik jól
akkor is.
Lélekben
már készülök a hétvégére, pénteken találkozunk a fiúkkal, és elmondjuk a
hírt most már nekik is, szombaton céges happening lesz, oda megyünk, de
csak kajálni, hogy megússzuk a szombati főzést. Este szülinapi party,
szóval kicsit oda leszek, de majd vasárnap fel sem kelek az ágyból.
2007. június 19., kedd
Helyzet
Teljesen oda vagyok, szerintem csak én
vagyok ennyire barom, hogy telezabálom magam a 40 fokos hőségben, most
meg persze szenvedek. A klíma szerencsére megjavult, így mégsem kell
szabira mennem. Bár tegnap azért jól elfáradtam, még a délutáni alvás is
kimaradt, éreztem, hogy Fecsót is megviselte a meleg nap. Jövő héten
lehülés, a kedvencem a 20-25 fokos nyár.
2007. június 18., hétfő
Így vagyok
A
hétvége mindig gyorsan telik. Most munkával és pihenéssel. Végre
valamennyire rend van, főztem is, kenyeret is sütöttem. Tegnap du.
kirándultunk a hegyekbe, jó volt, kellett egy kis jó levegő, meg egy kis
mozgás. Most már kezdjünk magunkról úgy beszélni, mint egy három fős
család, Feri minden nap megkérdezi, hogy van Fecsó. De én csak gondolom,
hogy jól van, mert még nem érzek semmit. De már hamarosan. Ez a 14.hét.
2 hét múlva már az irodalom szerint is elképzelhető, na az én gyerekem
meg végképp nem az irodalom szerint él, úgyhogy ki tudja. Néha olyan,
mintha látszódna, de néha, mint pl. ma olyan mintha nem. Furcsa.
Mindenesetre Feri már napok óta Kishordónak hív. De szerintem az csak
azért volt mert a Feri féle paprikáskrumplinak, és az általam főzött
rakott karfiolnak nem tudok ellenállni. Bármennyit meg tudnék enni
belőle. Nagy szerencse, hogy most már van étvágyam, de még mindig -1
kg-nál tartok.
2007. június 8., péntek
Végre
péntek, és végre kezdem magam jól érezni. Tegnap este már nem féltem,
hogy reggelre megfulladok a gombóctól a torkomban. Remélem hamarosan
végleg búcsút inthetünk egymásnak. Most hogy túl vagyok a kritikus
időszakon, megírtam Kulcsinak is, hogy mi a helyzet nálunk. Persze
Kulcsit nem lehet átverni és az orránál fogva vezetni, sejtette, hogy
van valami, mert az esküvőn rákérdezett, én meg csak valami kitérő
választ adtam. Na mindegy!
Várom
már a jövő hetet, mert két barátnőmmel is találkozom, így jobban telik a
hét. A hétvége most elég vacak lesz, miután két hétvégén nem voltunk
itthon, kicsit el vagyok maradva az otthoni teendőkkel, plusz
feladatként pedig bejött a hét elején főzött meggylekvár és szörp
elpakolása.
2007. június 6., szerda
Védőnőnél
Védőnéni
nagyon aranyos volt, meg kedves, leszámítva, hogy folyamatosan
magázott, pedig hasonló korú mint én, gondolom hivatali kötelesség, de
legközelebb majd szólok neki, hogy na ne már. Mondtam neki, hogy minden
szuper, leszámítva azt a focilabdányi gombócot, ami a mellkasomat
szorítja. Javasolta igyak hideg tejet. Hát ma kipróbálom. De elvileg
most már múlnia kéne, nem értem mi van. Kaptam egy csomó újságot, meg
mindenféle hasznos dolgot. Még szatyrot is kellett kérnem, mert erre nem
számítottam. De hogy a 21. században még mindig 3 különböző helyre kell
kézzel leírni, a családomban előforduló összes betegséget, gyerekkorig
visszanézve, ezen mindig elámulok. És hogy a gyerekem szempontjából
miért fontos az, hogy a férjem hol dolgozik, ezt sosem fogom megérteni.
Ja, és
még egy meglepő, meg kell újítani a házassági kivonatunkat, mert csak
akkor fogják anyakönyvezni a gyereket. 2 éves dokumentumról beszélünk,
nem több évtizedesről. És ami még meglepőbb, mindezt ingyen
megcsinálják! Kérdem én, akkor ez kinek jó? (időpazarlás)
2007. június 5., kedd
Uh-s
Ficánka 12 hetes, 5 cm, 48g.
Ezek múlt csütörtöki adatok, akkor voltunk ugyanis uh-n, Ferivel
közösen. A baba nagyon gyagyásan nézett ki. Először aludt, aztán mikor
felkeltettük, na az nem nagyon tetszett neki (nekem sem tetszett volna)
És akkor egy hatalmas parádét levágott, ugrált, bokszolt, hisztizett. A
Feri szerint rám hasonlít. Mármint hisztiben. A buksija meg olyan mint a
Ferié.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)