Még tavasszal kezdődött minden, amikor lesz, ami lesz, beregisztráltunk az eb jegyekre. És bár igen kicsi volt az esélye annak, hogy sikerül majd venni is, már akkor is azon gondolkodtunk, hogy ha esetleg mégis, akkor majd toldjuk meg majd pár nappal, hiszen azért Stuttgart elég messze van, és ha már addig elmegyünk, akkor ne csak az autópályán üljünk.
Két év balkán-nyaralás után úgyis ki voltunk már éhezve, hogy nyugatabbra is menjünk megint, így ez jó alkalom volt, hogy rászervezzünk pár napot, akár lesz meccs, akár nem. Végül úgy alakult, hogy a fiúknak lett jegyük. Nekem nem, de nem bánkódtam nagyon emiatt.
Hát így kezdődött az idei nyarunk, és a nyugati nyaralásunk :-)
Pénteken indultunk, és Linzben aludtunk kettőt. Ott is fent a hegyen, mintha Budapesten a Normafánál laknánk, kb. olyan helyen. Fogaskerekűvel lehetett a város főterére bemenni, szóval nagyon klassz volt.
A skót -magyar meccsre volt jegyünk, vasárnap estére, úgyhogy Linzből vasárnap reggel indultunk tovább. A németországi szállásunk Ulm-ban volt, mert a stuttgarti szállásokat megfizethetetlennek ítéltük. 5 főre legalábbis.
A vasárnapi napunk javarészt autózással telt, annak ellenére, hogy időben nem volt annyira vészes a Linz-Ulm távolság, de mégis olyan soknak tűnt, és olyan unalmasnak, és a forgalom is nagyon erős volt. Mindig megjegyeztük, ha láttunk egy magyar autót, hogy ott egy magyar, ők is biztos a meccsre jönnek :-) sokan jöttek velünk együtt a pályán.
Ulmban gyorsan lepakoltunk, ettünk, aztán mentünk Stuttgartba. Ekkor már tömény piros dugót mutatott a waze a pályán, nem is vitt fel oda, hanem kis utcákon keringőztünk közben az eső is elkezdett esni, majd elállt, és nem is esett már többet.
Aztán meccs, majd vissza Ulmba éjjel.
Majd írok mindenről részletesen is, természetesen, most csak gyorsan felvázolom, hogy el ne felejtsem :-)
Innen a Salzkammerguti tavak egyikéhez, a Traunsee-hez mentünk, és itt is aludtunk párat.
Óóóó, azok a magas sziklás hegyek! Ahogy körbeölelik a tavat! Én ezeket nagyon tudom szeretni! Csodaszép volt! Tettünk is itt egy remek kirándulást!
És végül, innen még mindig nem haza jöttünk, hanem felmentünk az autópálya túloldalára, csupán 2-3 órát kellett aznap csak autóznunk, merthogy a Ausztria Waldviertel nevű tájegységén találtam egy kiadó apartmant egy alpakafarmon, és gondoltam, hogy ez biztos nagyon tetszene Marcinak. Úgyhogy nem akartuk ezt kihagyni, így itt is aludtunk 2-t. És itt is kirándultunk 2 csodaszépet is :-)
Majd mesélek, de most gőzerővel mosok, mert holnap Milán meg Marci már focitáborba megy, és kell nekik néhány tiszta ruha. Bár nincsenek illúzióim, hogy hányszor cserélnek majd ruhát, de legalább legyen náluk, hogy én elmondhassam, hogy adtam nekik ruhát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése