Jónéhány héttel ezelőtt sikerült kiokoskodnunk, hogy kinek, mikor, hol van hétvégén jelenése, edzése, tornája, szülinapi bulija, akármilye, sikerült találnunk két olyan napot, ami mindenkinek jó lett, hogy beváltsuk Feri karácsonyi evezés kuponját Hévízen. Lefoglaltuk magát az evezést, és egy éjszaka szállást egy apartmanban, hogy ne kelljen reggel nagyon sietni.
Aztán kicsit veszélybe került a dolog a fiúk betegsége miatt, de végül szerencsésen túl lettek rajta, és hamar meggyógyultak, így hát felkerekedtünk.
Nagyon izgatott voltam, egyrészt, mert hideg, havas időt jósoltak, ami a melegvizes Hévíz-patakban való evezéshez tökéletes, másrészt azért, mert a Balaton-felvidéket hótakaróban látni az nekem igazán különleges élmény volt. A sokszor megjárt, ismerős Tapolca felé vezető út ismeretlen ismerősként fogadott. Olyan más volt így havasan, szinte mintha nem is jártunk volna mág sosem erre, olyan.
Hévízre érkezve gyorsan elfoglaltuk a szobát, és még sötétedés előtt lementünk a keszthelyi mólóra, mert én nagyon szerettem volna megnézni a téli Balatont.
Nem volt meleg, mondhatni hideg volt, de óóóó, a félig befagyott, jéghártyás Balaton annyira szép volt! Ahogy a fehér havas rész összetalálkozott a kék vízzel! Ilyen gyönyörű sötétkéknek még sosem láttam a vizet.
Jó 1 órányit sétálgattunk csak a parton, aztán annyira átfagytunk, hogy nem mentünk tovább, a fiúk így is halálra idegesítettek, hogy beleesnek a jeges vízbe, ahogy próbálgatták, hogy mennyire vastag a jég, ( nem volt vastag), de így is egész este azon ujjongtam, hogy milyen gyönyörű volt a Balaton 💗 és milyen jó, hogy elmentünk megnézni, és hűűű meg haaaa :-)
Még gyorsan bevásároltunk reggelire, így mire Hévízre visszaértünk, ott már csak sötétben tudtunk járni egy kört. Addigra még sokkal-sokkal hidegebb lett, nem igazán esett jól senkinek sem kint lenni a vaksötétben, úgyhogy nagyon rövidre zártuk csak a sétát, és már mentünk is a sarki pizzázóba vacsizni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése