Veresegyházi medvepark

Még a múlt vasárnap voltunk ott.
Nem először jártunk már itt, szerintem voltunk már 2-3-szor, de legutóbb is már nagyon-nagyon régen. Nem is emlékszem, hogy Marci megvolt-e már egyáltalán, vagy nagyon kicsi volt, és nem tudom miért, de itt a blogon sem találok róla külön bejegyzést. És amióta megszűnt a picasa, az oda feltöltött albumjaim is elvesztek, a dvd archívumunkat meg most nincs kedvem átnyálazni. ( de hogy miért nem írtam róla a blogon???? )
Lényeg a lényeg, hogy korábban is eszembe jutott már párszor, hogy Marcival is jó lenne elmenni. Szerintem legalább egyszer minden gyereknek érdekes, és legalább egyszer érdemes is ellátogatni.

Amióta legutóbb itt jártunk nagyon-nagyon kiépítették és kibővítették a helyet. Emlékszem, voltunk itt egyszer úgy, hogy egyáltalán nem volt térkövezés, csak egy kitaposott ösvény vezetett körbe a medvék területe körül. Most már szép járda van, és nem csak medvék, hanem egyéb állatok is vannak.
Már a megérkezéskor is csak tátottuk a szánkat, mert még jóval a kapu előtt egy hatalmas parkolóba irányítottak, a kapuban lehet megvenni a belépőjegyeket  és a napi parkolódíjat. Nem voltak még ekkor sokan, mikor kifelé jöttünk dugig volt a parkoló.  Innen sétáltunk befelé, és csak hümmögtünk, hogy húúú ez sem volt itt, az sem ilyen volt. Lett pl. egy szuper játszótér a fák alatt.

Marci elég bátortalanul és kedvetlenül indított. Kicsit tartott is szerintem a nagy medvéktől, akik a kerítés mellett ólálkodtak, és várták a mézet. A bátortalanságát végül egy kisvonatozással sikerült megtörni, egy kört mentünk a park körül, ezzel jól fel is térképeztük, hogy mi várhat még ránk, ha körbe is sétálunk.

Nekem a kedvenceim a fürdő mackók voltak. Nagyon élvezték, és olyan cukik voltak, ahogy pancsoltak. Már ha lehet egy szép, nagy kiöregedett medvére azt mondani, hogy cuki.

És persze meg is etettük őket. Itthonról vittük a mézet, de ott is lehet venni. Nagyon szerették :-) Viszont volt olyan medve, aki begyűjtötte a fakanalakat, és a területén ott volt szétdobálva egy csomó kanál.

A fakanálgyűjtő

A honlapon láttam, hogy májusban érkezett egy akkor 3 hónapos kisbocs. Ő még külön karámban van, szegénykém biztos nagyon magányos egyedül, mert csak sétálgatott föl-alá, ő még mézet sem kaphatott. Van viszont kétszer egy nap látványetetés, 12-kor és 3-kor, és terveztük, hogy a délit majd megnézzük. Végül annyira beborult, és dörgött is, hogy még 12 előtt elindultunk haza. :-(

A medvék túloldalán van egy kilátószerű építmény is, ahonnan kicsit be lehet látni a terepet.

Marci közben megéhezett, és úgy emlékeztünk, hogy a bejárati oldalon volt egy büfé, ahol ettünk régen valami lángosfélét, de most nem volt ott csak egy rendes étterem jellegű kifőzde. Komplett ebédet meg nem akartunk enni, úgyhogy maradt a kürtős kalács. :-)
Na ekkor kezdett el nagyon feketedni az ég, és a távolban dörgött is rendesen. Úgyhogy lemondtunk arról, hogy még a hátralévő két kifutót megnézzük, és hogy megvárjuk a medveetetést, inkább elindultunk a kocsi felé.
Út közben kezdtek felrémleni a dolgok, hogy amikor egyszer itt voltunk, akkor a tó parton is sétáltunk egy nagyot, de most nem álltunk meg. Marci így is eléggé elfáradt, csak bóbiskolt a hátsó sorban. :-)
( és muszáj lesz megkeresnem a régi képeket, mert most már annyira zavar)