2018. január 16., kedd

Apró

Nem emlékszem, hogy minden január ilyen nehezen indul? Ideért a tél. Esik a hó és hideg van. Vagy nem esik, de hideg van.

A gyerekek felváltva betegeskednek. Múlt héten Máté fájlalta a hasát. Amikor kijött a suliból már mondta, hogy fáj, de nem volt rosszul. A hegedűórán már nem érezte jól magát, vége is lett hamarabb, de nem volt hányingere, hasmenése, semmi. Akkor még. Elindultunk hazafelé. A buszon láttam rajta, hogy nincs annyira jó bőrben, és minden megállóban megkérdeztem tőle, hogy jól van-e. Mire ő mindig azt mondta, hogy igen. Pont egy ilyen igen után, mielőtt begurultunk volna a következő megállóba kidobta a taccsot. Kétszer egymás után, mert nem bírta kivárni, hogy kinyíljon az ajtó. Nagyon durva volt! Hazasétáltunk. Utána már jobban volt, reggelre pedig már teljesen jól volt. Csak azt a másfél percet tudnám feledni!

Hétvégén Milán betegedett le. Lázas, fáj a torka, de nem influenza szerencsére. Az osztályuk szép lassan elfogy. 30-ból tegnap már csak 12-en zárták a napot, és van közöttük influenzás is. Szóval nem túl kecsegtető a helyzet.

Újra indult, vagyis beindult a lakásújítás. Milyen fűtés, hol a vízcső, hová kell konnektor/kapcsoló, hol legyen wifikiállás, hogy legyen a fürdőszoba, ... ezer kérdés. Hétvégén megvettük a radiátorokat, Feri megrendelte a törölközőszárítót, és néztünk zuhanyfülkét. Lassan ki kéne alakítani valami koncepciót, hogy milyen padló, milyen csempe, milyen burkolat, milyen ajtó. Nem könnyű. Se kitalálni, se megnézni, beszerezni meg pláne nem. Kevés energiát érzek magamban ahhoz, hogy 3 gyerekkel a barkácsboltokat járjuk. De majdcsak jobb lesz ez is, ha közeledik majd a tavasz. :-) Már egyre világosabb van! Tegnap még fél 5-kor is szinte világos volt. Apró örömök ezek a szürkeségben.

5 megjegyzés:

  1. Juj, a buszon róka mindig is rémálmom volt. Ilyenkor mi van? Fel kell takarítani?? Jobbulást mindenkinek!!

    Felújítás: Tényleg nem könnyű, bár talán felétek nagyobb a választék...Nálunk konkrétan a konyhába az a csempe került, az egyetlen, ami tetszett, de az sem szerelem. Próbáld élvezni, klassz azért, ahogy szépül- épülnek a dolgok! :) (Gyereket nem nagyon vittünk sehová, az talán könnyebbség, illetve Tibi rengeteget szaladgált egyedül.

    VálaszTörlés
  2. Mi gyorsan leszálltunk, és elhúztuk a csíkot. De napokig azon agyaltam, hogy valahogy mégiscsak fel kellett volna takarítani, de mivel nem járok felmosószettel a bkv-n, szerintem ez a végállomásig váratott magára. Szerencsére senki nem állt előtte. Az még vércikibb lett volna.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nálunk volt egy balhé a nyáron, hogy távolsági buszon megállt a sofőr és megvárta, amíg feltakarítja az anyuka a cuccot....volt nála popsitörlő. Ennek kapcsán eltűnődtem, hogy nálam már popsitörlő sincs, max egy tízes zsepi, ugyan mivel takarítanám fel? Összecsukható Viledát tartson magánál minden anyuka? Nem egyszerű. :) :) Azért nálatok az időzítés nem a legrosszabb volt, legalább gyorsan le tudtatok szállni.

      Törlés
    2. A popsitörlő nem túl hatékony ebben az esetben. Most egyelőre van a táskámban egy zacskó végszükség esetére.

      Törlés
  3. Szegények, ez a buszos ügy tényleg szörnyű lehetett! Nálunk is ugyanígy megy ez a betegesdi, valaki mindig az, most éppen Toma :) , bár a lábam miatt most én sem vagyok éppen favorit :) ... És úgy van, ahogy írod, pont én is ma mondtam Máténak, hogy 5-kor, amikor jött haza, már nem volt tök sötét :) ...

    VálaszTörlés