2017. május 29., hétfő

Kirándulók

A múlt héten minden gyerek kirándulni volt.
Nagy ilyenkor a készülődés, és nemcsak azért mert aznap nincs óvoda/iskola, vagy csak részlegesen, mert az iskolások csak fél napot voltak távol, mert nekik majd júniusban lesz egész napos kirándulásuk, hanem legfőképpen azért, mert ilyen alkalmakkor mindig kapnak kis üveges kubut, amit máskor nem szoktunk venni. Egyrészt mert hiperdrága egy fél lityi ebből a cuccból, hárommal szorozva meg plánesőt, másrészt szerintem brutálédes, és tök fölösleges szimpla hétköznap ilyen cukros vacakot inni. De kiránduláskor valamiért ez dukál, hogy hogy alakult ki ez a hagyomány, már nem emlékszem. Ezt most még megfejeltük egy chipicao croissanttal, ami szerintem egy borzadály, és az egészségtelen ennivalók nonplusultrája, de kiránduláskor mindent lehet :-) és jól össze is lehet rajta veszni, és sírni miatta, mert az egyik zacskóban nem volt anry birds-ös korong, a másikban meg lányos volt, szóval tényleg megéri azt a 129 ft-ot. És hát Marcival voltam a boltban, és ő válogatta össze a kirándulóspakkot.

Marciék csütörtökön voltak a budakeszi vadasparkban. Hatalmas emeletes busszal mentek, és ráadásul ők ültek felül, szóval nagy volt a kaland. Marci olyan kis izgatott volt, már napokkal előtte kérdezgette, hogy mikor mennek kirándulni, és előző este teljesen be volt sózva. Hozta a kis hátizsákját, hogy akkor pakoljunk össze együtt, nehogy reggel elkéssünk.
Hogy milyen volt a kirándulás, és mit láttak, arról nem sokat tudtam meg. Marci nem egy nagy mesélő. Még szerencse, hogy készült pár fénykép, és hogy van még egy kis emlékem a vadasparkról, pedig jó rég voltunk, és így célirányosan tudtam Marcit kérdezni, amire ő rendre, "Igen, persze!" választ adott.
Szerintem klasszul érezték magukat. fáradtnak mindenesetre fáradt volt este, úgy elaludt 8 órakor, mint a pinty. :-)



Marci és a várvavárt chipicao :-)
Milánék pénteken a repülőtérre mentek a másik első osztállyal. Az iskola egy része ilyenkor a sportágválasztóra megy, Mátéék is voltak kétszer is, de Orsi néni nem akart ennyi hebrencs elsőssel oda menni a tömegbe, ami érthető, így ezt találták ki a másik tanítónénivel.
Megnéztek egy pár gépet, gondolom azokat, amiket most kitelepítettek a repülőgép parkból, mert azt felújítják, vagy átalakítják, vagy nem tudom, aztán meg a kifutópálya mellett néztek meg egy föl és egy leszállást.
Orsi néni lőtt ugyan pár képet, de mivel eleve mindenki egyenzöld pólóban volt, a könnyebb felismerhetőség végett, plusz mindenkinek föl kellett venni egy neonzöld láthatósági mellényt, így nagyjából minden gyerek tökegyforma lett, és én csak 1 képen véltem felfedezni Milánt. :-) Azon is csak oldalról. Utólag mesélte, hogy ja, hát persze, mert ő véletlenül levitte magával az italos flaskáját, amit nem lett volna szabad, és egész idő alatt azt rejtegette.

Ott van Milán, fekete térdnadrágban. 
Mátéék pedig a Természettudományi Múzeumban voltak, de csak az állandó kiállítást nézték meg. Nem is lett volna idő többre. Így is több időt töltöttünk ott, mint ami be volt tervezve.

Fafajták


Fejformák

Ősember

Szárazföldek mozgása interaktív tábla

Rejtvényfejtők




Mátéék pedig igazán kimaxolták ezt a múezumosdit, mert szombat délelőtt Angéla néni a régész szakkörösekkel a Nemzeti Múzeumba ment, ahol a régészet napja alkalmából különféle rendezvények, programok voltak, és ennek keretén belül egy miniásatáson vettek részt a gyerekek. Ehhez megkapták a kellő felszerelést, a homokozóból ki kellett ásni a darabokat, azt hiszem 10-et, mindezt dokumentálni kellett, felírni, lefényképezni, nem tudom még... és végül kaptak egy tiszteletbeli régészdiplomát. Nagyon boldogok voltak :-) Biztos klassz volt! Máténak nagyon tetszett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése