2006. október 10., kedd

Kutya

Meglepetés ért mikor jöttem hazafelé. Lakik a második szomszédunkban egy uszkár. Nagyon buta, és örökké meglapul a kerítés tövében, és a legváratlanabb pillanatban jól megugat. Egyébként idegbeteg szerintem. Én meg mindig leszidom, hogy milyen barom. A múltkor sétálni vette a gazdája, és elmentek a kapunk előtt. És ez a nyavalyás nem megugatott a saját kerítésem előtt, amikor én bent voltam, ő meg kint. Megint jól leszidtam, hogy mit képzel. És ma nem ugatott. Csak ült a kerítés tövében, lapult, és nézett ki a fejéből, de nem ugatott. Lehet hogy megértette mi az ábra, és mégsem olyan buta.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése