2015. január 7., szerda

Ovis szülinap

Milán ovis tortáját illetően több verzión is végigfutottunk, míg végül ott kötöttünk ki, ahonnan indultunk, hogy olyan tortája legyen, mint Máténak, vagyis focipályás. Sokáig, (napokig ) úgy volt, hogy váras-katonásat szeretne. Oké. Elkezdtem agyalni, tervezgetni, kigondoltam, a tortát majd megsütöm, a tortadíszítést pedig majd a közeli ismerős cukrászdából berendelem, és milyen klassz lesz. Aztán még karácsony előtt kiderült, hogy a cukrászda zárva lesz még ezen a héten is, így ez a verzió kilőve. akkor gondoltam, hogy majd veszek szamos féle marcipántömböt, és farigcsálok belőle valami várszerűt. Amolyan egyszerűbbet. Katona meg majd lesz valahogy. De mire ezt elhatároztam magamban, addigra Milán már továbblépett, és nem sima katonát akart, hanem páncélos lovagot pajzzsal, sisakkal meg lándzsával, majd még ugyanezen a napon módosította, hogy nem is kell vár, hanem inkább legyen Darth Vader. Itt volt az, amikor ki kellett mondanom azt amit nem szeretek kimondani, hogy márpedig én olyat nem tudok csinálni. rendelni pedig ekkor már késő lett volna, mert keddre ígértük az oviba a tortát. Milán meg jó fej volt, mert rögtön ezután módosított, hogy na jó, akkor legyen focipályás, mert azt tudok. 
Kicsit rosszul éreztem magam utána, hogy milyen már, hogy Milánnak nem lehet olyan tortája, amilyet szeretne, meg hogy tudat alatt belekényszerítettem valami olyasmibe, amit igazából nem ő akart, de végül minden rossz érzésem elszállt, mert olyan kis lelkesen, és olyan csillogó szemekkel követte végig a torta elkészültét, hogy az nagyon megnyugtatóan hatott rám. Az elkészített fondantot például többször meg kellett nézni a hűtőben, hogy milyen, kézbevette, megforgatta, majd egész végig ott pipiskedett mellettem, amíg kinyújtottam és beborítottam vele a tortát. Végül nagyon tetszett neki, és nagyon boldog volt. 

Másnap reggel olyan lelkesen ment az oviba, mint soha máskor, és még azt is elfogadta duzzogás nélkül, hogy nem vettük elő a biciklijét. 

Az oviban a szokott módon köszöntötték, kiteszik a kis asztalt az ünnepeltnek, kézen fogva kört alkotnak, és énekelnek. Milán Ákost és Benedeket választotta  maga mellé. 



Ég a gyertya, ég

és fújja
Kapott egy kis plüssvaddisznót. HappyMeals-eset. Nagyon kedves most neki. 
És még nincs vége az ünneplésnek, mert még csak eztán lesz a nagy játszóházas szülinapi zsúr, de az még odébb van, mert csak akkorra volt üres hely a játszóházban.

5 megjegyzés:

  1. Szuper ez, ahogy van. Nagyon ügyi vagy! :) Nálam bevonatos nem jöhet szóba.

    VálaszTörlés
  2. Ui: A cápa és a zebra nagyon illik a képre. :))

    VálaszTörlés
  3. Zebra, ja, ami zsiráf. Az agyam lassan megszűnik létezni....:)

    VálaszTörlés
  4. A cápa, a zsiráf és a dinoszaurusz :)

    VálaszTörlés
  5. Az a fenekét mutatja, a másik kettő sokkal lelkesebb tortailag. :))

    VálaszTörlés