Egyet fizet...

 Jól eltelt ez a november, de nem mondom, hogy eseménytelenül... 

A múlt hétvégén sikerült végre kicseréltetni a régi oldalon az abalkokat. De ez az augusztus óta húzódó történet ezzel még nem ért véget... augusztusban, rajtunk kívülálló okok miatt nem történt meg a tervezett ablakcsere, és mire valóban realizálódott, hogy az-úgy-azzal az emberrel nem fog menni, addigra már jócskán benne voltunk az őszben, és csak ekkorra vállalták. 

Én leginkább a hideg miatt féltem, hogy meg fogunk fagyni. Nekem aztán mondhatják, hogy hamar megvan, és nem lesz hideg a lakásban... én, aki egész nap 8 órában ül a hidegben vagy a nagyon langyosban, mert nincs fűtés, nekem a hideg már bármilyen kis időre is az ellenségem. 

Aztán utólag kiderült, hogy a hideg lett a legkevesebb bajunk, mert amilyen barbár társaság verődött oda, hát arról csak nagyon csúnya szavakkal tudnék nyilatkozni. 

Azzal kezdték tulajdonképpen, hogy a muksó elkezdte az optikai kábelt szaggatni, hogy ez meg mi??? Persze tönkre is tette, úgyhogy ezzl elvágott bennünket a tévé és internet világától egész hétvégére. Ami nyilván nem azért nagy érvágás, mert a fiúk nem tudják a videósaikat bambulni 0-24-ben, hanem azért mert ma Feri ezért nem tudott bemenni a munkahelyére, hogy hátha ma jönnek megjavítani, de nyilván internet nélkül otthon sem tud addig dolgozni, míg meg nem javítják, Marcinak pedig este online logischoolja lesz, szóval emiatt is fontos lenne, pláne, hogy ez lesz neki az első ilyen online órája, mert a múlt hétig jelenléti volt az oktatás, csak  már nem tudják tovább fizetni a gázt. 

A hétvégi mindenmentes nihil elől a kicsik a barátjukhoz menekültek, és ott is aludtak, mi pedig próbáltuk felszámolni a port és a kuplerájt. Mivel a kőves munka csak a hét második felében lesz megcsinálva, így a kupi az még tart... Ráadásul szétcseszték az egyik radiátort is, úgyhogy egyúttal a kőműveskedéssel még a fűtéssel is lesz meló, de arra már a Marci barátjának az apukáját már megkértük. Szóval még az is lehet, hogy hétvégére meglátjuk a fényt az alagút végén. 

De hogy kerek legyen a történet, az egyik vécében elrepedt egy csatlakozó a mosdónál, és szétspriccelt  víz. Most azt Feri kikötötte, de nyilván így nem maradhat. 

Szóval a "csak egy ablakcseréből" már ott tartunk, hogy lassan minden helyiségben hozzá kell nyúlni valamihez. 

De hogy jót is mondjak! Bár a fentiek sem teljesen rosszak, csak bosszantóak, hiszen van szép új ablakunk, és reményeink szerint így most már a lakás minden oldalán jól szigetelő nyílászáróink vannak, és jobb lesz a hőérzetünk. Főleg nekem :-) 

November folyamán a másik nagy dolog, ami történt, hogy hosszas halogatás után kicseréltük az ősöreg  mosogatógépünket. Ez sem ment annyira simán, de így 1 hét távlatából már csak a szépre emlékezünk, és a csodájára járunk, hogy milyen csilivilire most mindent ez az új készülék. A régit már 150%-osra járattuk, és már több sebből vérzett, mint amennyiből nem, megérett már a cserére. 

Mire eljön a karácsonyi szünet, addigra talán sínen is leszünk, lesz hová leülnünk, lesz hol aludnunk, bár addig még egy festés is hátra van, úgyhogy decemberben sem fogunk unatkozni. 

De karácsonyig még sok víz le fog folyni, nemcsak a Dunán :-)