Milcsike 7 éves

Édes kis nyuszikám! Végre eljött az ő napja is. Minden évben úgy várja! Ahogy közeledik, majd elhagyjuk Máté születésnapját, már azt számolja, hogy mennyit kell még aludni az övéig.
Ma már 7 éves lett! És olyan közhely, de muszáj leírnom, hogy mintha csak tegnap lett volna, amikor odagurították mellém a kis gombóc szuszmákoló buksiját az éppen felújítás alatt álló kórházban. Talán a vele eltöltött első napok maradtak meg bennem a legjobban... mert akkor 4 napos hosszúhétvége követte a december 30-át, és 1-2 nővéren és az ügyeletes orvoson kívül nem volt nagy forgalom. Akiket haza lehetett küldeni, azt hazaküldték az új évre, újak meg kevesen jöttek, ráadásul influenza miatt látogatási tilalom is volt, és csak a küszöbig lehetett kitolni a piciket. Békés harmóniában töltöttük azt az 5 napot. Milán már akkor is csak evett meg aludt, nagyon megmaradt bennem a csecsemős doktornőnek az a mondata, hogy "Milánkára semmi rosszat nem tudok mondani" . És így volt ez hosszú évekig, hogy Milán békésen elvolt a maga kis buborékában, evett nagyokat, aztán aludt nagyokat, miközben mi körbeautóztuk vele fél Európát.
Azóta persze már kipukkadt ez a buborék, és a helyzet kissé árnyaltabb lett. :-) vannak harcaink, mert nem annyira simulékony. És vannak harcai, mert ő mindig többet ( vagy épp kevesebbet, vagy csak egyszerűen mást és máshogy szeretne, mint ahogy az lehetséges.
Hatalmas megfelelési kényszer van benne, mindig is volt, de ez mostanra kezd már olykor elég szélsőséges is lenni. sok türelem kellene hozzá, sok odafigyelés, amit próbálunk is neki megadni, mert ő az, aki ki is mondja, hogy neki erre szüksége van.
Hatalmas szeretetcsomag  van benne. Ő az, aki a úgy érzi, vagy belátja, hogy rosszat csinált, akkor bocsiajándékok gyártásába kezd. Ilyenkor születnek a gumikarkötő hegyek, mindenféle papírragasztások, és egyéb kézműves munkák.

Nem lehet neki elégszer mondani, hogy mennyire szeretjük! Nem lehet eleget dédelgetni, ölelgetni, puszilgatni! Remélem sikerül majd meggyőznünk őt arról, hogy mekkora kincs Ő nekünk! Hogy a legnagyobb ajándék, hogy Ő van nekünk, mert Ő egy igazán különleges kis figura! Kevesebbek lennénk nélküle.

 Szegény Mátékám itt épp kifelé lábal a betegségből. Nincs jó formában. :-(

Az ózdi tortával, Mátéval és Lórikával.

Szentesen, Júlia néni tortáival :-)

És a tortázásnak és ünneplésnek még nincs vége ....

Boldog szülinapot Milánka!