Liget, kaputorony

Verőfényes napsütéses hétvégénk van, igazi melengető napos, amikor jó kint lenni. A ligetben  viszont nem most voltunk, hanem még kedden, Csongorral. Akkor nem volt ilyen jó idő mint most, bár napos volt, de amikor elindultunk, hogy megnézzük a kacsákat, akkor még szél is volt. Bosszantó, hogy egész szünet alatt vacak szeles, szinte hideg idő volt, és ahogy szerdán bementek a skacok a négy fal közé, rögtön kisütött a nap.

A ligetben a szokásos útvonalon mozogtunk, a Vajdahunyad váron át a kacsás tóig.

A várkapu tornyába és az Apostolok tornyába pár hete lehet felmenni, (link) és mivel épp ott mentünk el mellette, a kaputoronyba fel is mentünk. Az Apostolok tornyába csak vezetővel lehet felmenni, és az magában foglalja  a múzeumot is, de ezt most kihagytuk, a gyerekek nem lettek volna vevők egy vezetett túrára, azt hiszem.
A kaputoronyba viszont lelkesen másztak fel, igaz, nem kellett sokat menni, pár forduló csupán. Fönt van egy kis fényképes bemutató a régen és mostról, és ki lehet menni az ostromfolyosóra körbenézni.

A Mezőgazdasági Múzeum felé

A Jégpálya felé

A Széchenyi-fürdő felé

A Hármashatár-hegy felé

 A sarokban állt ez a bábu, hogy mivégre, azt nem tudom, talán hogy messziről is látni lehessen a bugyizöld kabátját, mellyel tudatja, hogy ide fel lehet ám jönni, emberek! A fiúknak viszont módfelett tetszett, és ez volt a nap szenzációja. Meg hogy igazi kabátja volt, és Milán még zsebébe is belenyúlt, hogy van-e benne valami. Nem volt benne semmi. Tehettünk volna bele valamit igazán, hogy az utánunk jövők találjanak valamit :)

 A torony után megnéztük a kacsákat természetesen, és próbáltuk megetetni is őket, de nem igazán voltak éhesek. Minket meg a frász kerülgetett, hogy valamelyik gyerek a vízben landol, mert olyan lendülettel dobálták az ennivalót. Szerencsére mindenki megúszta szárazon. :)

 Levezetésképpen még játszótereztek is egy kicsit, és Marci hihetetlen erővel és akarattal úgy mászott végig a nagy lengőhídon a csúszdához, hogy szegénynek alig ért át a lába az egyik fokról a másikra. Nagyon ügyes volt, és nagyon erős.

Itt épp Milán a rúdon mászik. 

Hazafelé szegény Marcinak letörött a fél kormánya a futóbiciklijéről. Szerencsére ez csak kevéssé zavarta a haladásban, mert kidolgozott valami sajátos technikát, olyan félig ráhajlósat, amivel egész jól tudott menni. Azóta a bicikli javítás alatt áll. Szegénykémnek pár napig vissza kellett szokni a műanyag motorra.