Nyilván velem van a baj, amikor az oviban véletlenül elcsípem a lépcsőn
éppen dalolva levonuló ballagó nagycsoportosokat, és nem tudom megállni
bőgés nélkül, pedig nincs is az idén ballagó gyerekem.
Nem is tudtam
hirtelen eldönteni, hogy azért sírok, mert tavaly volt, és úgy elröppent
ez az év, mint egy pillanat, vagy azért mert jövőre lesz, és úgy el fog
röppenni az előttünk álló is, mint egy másik pillanat. Nem is jutottam semmire.
Én most a nyolcadikos ballagásokra vagyok rákattanva (bőgésileg) , talán mert most azok következnek.
VálaszTörlésAzon méláztam pl. tegnap este, hogy vajon a 8 év is tök gyorsan eltelik? Hogy érezhetik magukat a szülők, akiknek hamarosan gimnazista csemetéjük lesz? Az már olyan félig-meddig kirepülésnek számít, nem?
Félig-meddig már annak, szerintem is. És mi lesz még aztán.... Könnyzápor hegyek :)
TörlésA nyolcadikos ballagást most még távolinak gondolom, de tudom, hogy nincs már az olyan messze, 7 év csupán. De addig még lesz 2 ovis ballagásunk, amin bőghetek. :)
Most én is a "nagybőgős" korszakomat élem. Konkrétan Áron ovis ballagását az első perctől az utolsóig sírtam VÉGIG. Előtte pár héttel az anyák napi köszöntésére zokogva mentem.
VálaszTörlésS hogy mit érez akinek gimibe megy a lánya, fia? Ezt is tudom, ballagás nélkül is. csak nem hiszem el! Mi meg búcsúbulit szervezünk ráadásul, azoknak az osztálytársaknak, akiket nagyon sajnálunk itt hagyni.
És Bea, megint jól látod: a következő év is csak egy pillanat lesz.
"virágok közt te kisleány, mért harmatos szemed?" - én ezt dúdolgatva bármikor képes vagyok sírni, buszon, boltban, otthon...
Én nem ismerem ezt a nótát :(
TörlésFurcsa lehet kimondani, hogy gimibe jár az ember lánya :) A ballagási ünnepség talán azért is jó, hogy könnyebb legyen a búcsú, a váltás. Egy lezárás, új kezdet. Remélem Adrika jól veszi majd az új akadályokat, és hamar sikerül új barátokat szereznie a régiek mellé. Te meg csak sírj nyugodtan, Neked nincs is más feladatod :)