Tegnap Milán nem volt oviban, nevelésnélküli munkanap volt. Számomra meglepetés volt ez az infó péntek délután, de szerencsére nem okoz ez (egyelőre) semmiféle fennakadást. Jó is volt, hogy itthon volt, mert így amíg ők lent játszottak a kertben, addig én ki tudtam magozni a vasárnap leszedett meggyet. Egyébként, édeskettesben Marcival, erre nem biztos, hogy lett volna lehetőségem.
Mikor felébredtek az ebéd utáni alvásból mind a ketten kérték a maguk műsorát, amin rendszerint ébredezni szoktak. Marcinak ez a három kismalac, Milánnak bármiféle meccs. (*) Mondtam nekik, hogy találják ki, hogy hogy legyen, én nem akarok dönteni, mert akkor a másik biztos duzzogni fog. Tettem tovább a dolgom a konyhában, és hallottam hogy győzködik egymást, malacka-meccs, malacka-meccs, Milán bepróbálkozott valami kompromisszummal, de Marci nem az a kompromisszumképes fajta. Végül Milán beleunt a vitába.
- Jól van Marci, nézzük a te mesédet! Neked van a legjobb testvéred!
* Alapvetően meccs-stop van érvényben minálunk. Nem nézhet egész nap meccset, mert bizony képes lenne rá. Valamelyik nap meg lett neki ígérve, hogy este nézhet egy kis meccset. De a számtalan sportcsatorna közül csak egy adott éppen akkor meccset, így szegénykémnek egy Norvégia-Thaiföld női focit "kellett" néznie. :) De tetszett neki, ugyanúgy nézte, mint a Barca-Juve BL döntőt. Másnap reggel első kérdése volt az apjához, hogy mi lett a nőt meccs végeredménye. Ő meg persze hümmögött nagyokat :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése