Első oltás

Ma kapta Máté az első oltását. Már egy pár napja mondogattam neki, hogy mi fog ma vele történni. Persze elbénáztam, (vagy a doktornő) mert úgy emlékeztem, hogy délután jön, erre 10kor csengettek. Ki sem akartam nyitni, még jó hogy kinéztem az ablakon, és a doktornő volt. Persze Máté épp evés előtt volt, én meg vasalás közben. Egész addig, amióíg ki nem vettem Mátét a nyugifoteléből nem is volt semmi baj, de akkor eltörött a mécses. Simogattam az arcát, és megnyugodott. Aztán megkapta a szuriját. Mondta a doktornő, hogy jó is, hogy ilyen kis hurkás, mert így jó mélyre tudta adni az anyagot, így nagyobb a valószínűsége, hogy nem lesz vele gond. Mindenesetre egész nap nyugis volt, mosolygós, aranyos, és megszakad a szívem, hgoy nem puszilgathatom össze, mert még mindig náthás vagyok. De már javulófélben, szedem az oszcillo-t, de hát még mindig nem az igazi. A tejjel szerencsére nem megy át, így csak távol kell tartanom magam a fiamtól. Este azért lázmérés, nekem is , meg Máténak is.