Volt egyszer egy Boróka csoport

A Boróka csoport múlt csütörtökön tartotta az évzáróval egybekötött nagycsoportos búcsúztatót. Én, naivan, azt gondoltam, hogy mivel Marci még úgysem ballag, nem fog ez engem a szokásosnál jobban megviselni, meghatni, csak épp annyira, amennyire kell. Egy kis elrévedés, hogy milyen nagyok már, egy kis könnycsepp törölgetés, aztán összeszedem Marcit, és suhanunk tovább, mert az iskolában is aznapra tevődött a suligála. Az oviban 4-kor kezdtünk, az iskolában pedig kibuliztam, hogy fél 6 előtt ne lépjenek fel a gyerekeim.
De hamar dugába dőlt az elképzelésem...
A műsor két részből tevődött össze, először előadták a Nap születésnapja ( Nagy Natália) című mesét. A maradók voltak a kiscsillagok, a ballagók a bolygók, akik vendégségbe érkeztek a Naphoz. Énekeletek, verseltek táncoltak, és annyira cukik voltak!!!! Én nem tudom, de mindig úgy meghat, amikor együtt látom ezeket a gyerekeket, kit-kit a maga kis közösségében. Ilyenkor úgy látszik, hogy milyen kis egységként tudnak ők együtt működni. Az iskolások meg pláne.
Szóval ez volt az első rész, az évzáró.

Az egyik apuka ilyen remek villogó rakétát készített az előadásra.

Marci, mint kiscsillag

Aztán a gyerekek ünneplőbe öltöztek. És jajjj, ekkor jött csak a sírás-rívás!
Minden búcsúzó kis Borókás egyesével sétált be, és felakasztotta a jelét egy fára... közben a Honfoglalás zene szólt. Ekkor már szerintem mindenki pityergett. Aztán a nagyok verset mondtak, majd jött a kegyelemdöfés...
A maradó Borókások elbúcsúztatták az iskolába menőket. Mindenkinek jutott egy kispajtás, és még az óvónéniknek is egy-egy, és minden gyerek egy saját, személyre szabott versikét kapott. És Marci OLYAN szépen mondta a saját kis pársorosát Simonnak, a jóbarátjának, hogy ott menten agyon akartam puszilgatni.

Hogy mi vár ránk jövőre??? ajajjj... Már előre félek.... Mondtam is az óvónéniknek, hogy nem ér ilyen megható előadást csinálni úgy, hogy előtte nem szólnak! :-.) Pláne, hogy ha jól számolom 9 év óvodának fogok jövő ilyenkor búcsút inteni... Khmmm....

A maradók jövőre is maradnak a Borókában, szerencsére. Nem győzök elég hálásnak lenni, hogy ilyen remek óvónéniket kaptunk MArci mellé (is). Nem adnánk őket semmi pénzért. De nagyon furcsa lesz, hogy a fele csoport nem lesz ott, és sajnos Marci országos cimborái is iskolások lesznek jövőre. Kicsit félek is tőle, hogy hogyan fogja majd megtalálni újra a helyét. De biztos szerez majd új barátokat. Ez az élet rendje. b

Sajnos az afterpartin nem tudtunk maradni, amikor tortázás, ajándékosztás, örömködés volt, mert rohannunk kellett a suliba a gálára.... örökké csak rohanok... ide-oda-föl-le-egygyerekkel-kettővel-hárommal....

Mondtam már, hogy várom már a szünetet?

A suligáláról is mesélek majd.