Újra együtt

Tegnap összeszedtük Mátét. Él, virul, és egyben van. :)
Hogy miképp, hogyan jutottunk el Ordaspusztáig, na az nem volt egy egyszerű menet, megérdemel majd egy külön misét. Akarom mondani, bejegyzést. Egyelőre elég annyi, hogy mi is épen és ( majdnem) virulva gurulva be a ház elé.
Mátékám nagyon boldogan szaladt elénk, és ölelte meg Apát. Igazából nem láttam, mert háttal álltam pont, és a sarat vakartam a szandálomról. Csak a hangját hallottam, hogy "Apaaaa!" Bár nem mondaná egy szóval sem, de szerintem hiányoztunk neki.
Pizsamában volt. Délután 3-kor. Elfelejtett átöltözni. Még szerencse, hogy olyan lidl-ös magyaros szerkója van, elmegy szabadidőnek is.
Ott helyben nem tudtunk sokat beszélni, mert kezdődött a bábszínház. A 101 kiskutyát mesélték el. Máté a Pufi nevű kiskutya volt, és rögtön kiszúrtuk a hangát, amikor mondta, hogy "éhes vagyok, anya, nagyon éhes!"
A színház után sem időztünk sokat, mert onnan rögtön Szentesre jöttünk. Máté ügyesen összerakott csomagokkal várt, nem kellett már semmit sem csinálni, csak bepakolni az autóba, és búcsút venni Ágota nénitől.
Az autóban az volt Máté első kérdése, hogy jövőre is jöhet-e? Úgyhogy azt hiszem jól érezte magát :)
Egész végig, amíg gurultunk ki a faluból mesélte és mutogatta, hogy arra van a forrás, arra van a Tibi bácsi tanyája, erre mentek lovagolni, stb... olyan aranyos volt, csak úgy csillogott, ragyogott a szeme, olyan lelkes volt. Aztán az úton aludt egy hatalmasat. Este aztán volt élménybeszámoló, de mindig jutnak még eszébe dolgok, hogy mit csináltak, mit játszottak, ki mit mondott, csinált, tett.
Szerintem jó dolguk volt.
Néhány dolog, ami eszébe jutott:
- Reggelire kakaó volt kaláccsal.
- Tízóraira dinnye.
- Vacsorára volt egyszer tejbegríz is.
- A várhoz nem tudtak elmenni, mert esett az eső.
- A kincskeresésnél nagyon hamar megtalálták a kincset, ami a hátsó udvari fáskamrában volt. (gombfocicsapatok voltak. A lányoknak nem tudom mi. )
- A Márkot egyszer éppen akkor hívta az anyukája telefonon, amikor múmiának volt beöltöztetve.
- Gyuszkó bácsival amikor esett az eső gyilkososat játszottak. Nem, nem úgy :) Hanem ki voltak osztva a szerepek, és ki kellett találni, hogy ki kicsoda. Ki a rendőrfőnök, ki a gyilkos, ki a szemtanú, stb...)
- Egyszer a forráshoz is elmentek, és a forrásvíz, na az valami isteni finom! ( pontosan ezt a kifejezést használta Máté)
- Két este is zseblámpás bulit tartottak a szobájukban, ahová a szomszéd nagyobb fiúk is átjöttek.
- A lányok szobájába nem volt szabad bemenni, így leveleket küldözgettek egymásnak, ha akartak valamit.
- Festettek szatyrot, üveget, fontak karkötőt, és volt focimeccs is.
- Kétszer is volt tábortűz, és énekeltek mellette.
- Huba az egyik nap nem ebédelt semmit, mert gyümölcsleves volt, és a másodikat sem szerette.

Most ennyi jut eszembe.

Jó, hogy újra velünk van. Olyan nagyfiú lett!