Folytatás a Múzeumkertben

Bár jól elhúzódott fönn a várban az idő, mégis úgy határoztunk, hogy ha már elterveztük, akkor el is megyünk a Múzeumhoz, hogy megnézzük, hogy hol is szavalta el Petőfi azt a bizonyos Nemzeti Dalt. A várból nem volt olyan egyszerű odajutni, először legyalogoltunk, aztán villamosra szálltunk, a villamoson egy jókora tömegnyi Fradistával találkoztunk, akik sörrel meg mindenféle jóval a kezükben szálltak fel. Ettől én teljesen kivagyok egyébként, végigparáztam azt a két megállót, amit együtt mentünk, hogy valamelyik rám borítja a sörét. Aztán metróztunk egy keveset, végre Marcinak is teljesülhetett egy álma :)

A Múzeumnál már nagyban folytak az előkészületek a keddi "ünnepségre". Színpadot ácsoltak, hoztak-vittek, nagy volt a nyüzsgés, de a kertbe és a múzeumba is be lehetett menni.

Mi nem mentünk most be a múzeumba, csak az előtérben néztünk körbe, no meg persze jól megnéztük a lépcső oldalán azt a támpillért vagy mit, amin állva Petőfi annak idején szavalt.

Mindenáron ki akartak menni a talapzat végére, de mondtam nekik, hogy csak akkor mehetnek ki, ha elmondják a verset is. Ettől persze megfutamodtak.

De itthon azért szépen elszavalták, elénekelték az idevágó nótákat.

Marci már a metróból kifelé csak azt hajtogatta, hogy éhes vagyok, együnk szendvicset, és ezt nem is hagyta abba egy perceg sem. Persze a többiek is rákezdtek. Így nem sokat időztünk itt, hanem sebtiben kerestünk egy helyet, ahol  megtömhetik a hasukat. Mekis hambira voltak rácuppanva, de végül gyros lett belőle. Milán először nagyon hadakozott, hogy ő márpedig nem fog gyrost enni, akkor sem, és akkor sem. Persze ő volt az, aki a legnagyobb vehemenciával vetette rá magát a kajára, és közben csak azt hajtogatta, hogy húúú, de finom ez a gyros, hát ez nagyon finom! és még egyet akart volna enni. Marci pedig egy akkora pizzaszeletet puszilt be, ami mögül ki sem látott eleinte. Tényleg nagyon megéhezhetett :)

Fárasztó délelőtt volt, későn is értünk haza. De még gyorsan ebédeltünk egyet otthon is, összecsomagoltunk, és még vasárnap este lementünk Szentesre. A kocsiban mindenki aludt, mint a bunda. Kivéve Ferit. Legalábbis azt hiszem, ő ébren volt :)