Az elsőt ketten ünnepeltük, a másodikat Matyival pocakban, a harmadikat hármasban, a negyediket újra pocakosan. És így tovább... és így tovább....
És már napok óta ez a szám jár a fejemben, ami a szertartáson is szólt, akkor és ott nem ez a verzió, hanem az eredeti Almási Évával és Tahi-Tóth Lászlóval, de ez is hasonlóan szép:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése