2008. június 25., szerda
Mégiscsak
Annak ellenére, hogy a tegnapi tornából szinte csak arra emlékszem, hogy
Mátét próbáltam megnyugtatni, valamit mégiscsak csinálhattam közben,
mert minden porcikám fáj. máté csak egyszer kelt éjjel, úgy látszik a
meleg kiüti teljesen, igaz napközben szinte semmit nem tud aludni,
szóval csak egyszer kelt fél 4 kor, de igen rosszul esett kimászni az
ágyból, a lábamat alig bírtam mozdítani, a karjaimat valami ólomsúly
húzta le. Lehet hogy holnap mégiscsak elmegyünk újra? Hátha most már
Máté is egy kicsit szociálisabb lesz. (Én pedig egyre szebb, ha-ha.)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése