Azt hiszem ma is megtettem, amit megkövetelt tőlem a haza, kivasaltam,
konyha rendben, felsöpörve, felmosva. Tudom, nem sok ez, de Máté mellett
sokszor ennyire sincs időm, így mindig örülök, ha valamicskét előre
tudok haladni a háztartásban. Ma nem voltunk sétálni, mert lusta voltam
felöltözni, olyan szomorú idő van, de Mátét azért kiraktam a teraszra,
neki kell a levegő.
Ma eddig nagyon kis aranyos volt, imádom ilyenkor, amikor cukiskodik,
szét tudnám puszilni. És büszke is vagyok rá nagyon, mert egy csomó
pukit kitolt sírás nélkül. Remélem ez már annak a jele, hogy múlni kezd a
hasfájása. Azért még kapja a gyógyszeradagját, de már napok óta
csökkentett mennyiségben. Nem akarom szegényt agyongyógyszerezni, még
akkor sem, ha ezek csak gyógynövényes cuccok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése