Péntek, amikor Keszthelyig mentünk- kastélylátogatás

Talán a legizgalmasabb, és legérdekesebb napunk a péntek lett végül, pláne annak fényében, hogy nem indult olyan verőfényesen. Füreden egész éjjel esett az eső, de mire felébredtünk és megreggeliztünk, addigra elállt, és tisztulni látszott az ég. Több terv is volt a tarsolyunkban, attól függően, hogy meddig jutunk, mire lesz időnk, és milyen lesz az időjárás, de mindegyik azzal kezdődött, hogy beülünk az autóba, hát így is lett. Csak ott vétettünk hibát, hogy rossz felé indultunk... mert nem a Badacsony felé kellett volna indulni, hanem a másik irányba, mert valószínű, arrafelé már nem botlottunk volna bele abba a hatalmas esőzésbe, amibe így belefutottunk.
Láttuk már olyan Révfülöp magasságában, hogy kezdjük nagyon utolérni azokat a csúnya fekete felhőket, de reméltük, hogy gyorsabbak lesznek, mint mi, vagy legalábbis nem lesz olyan masszív. De tévedtünk...  Badacsonynál már esett, majd zuhogott, majd ömlött, majd néhol csendesedett picit, majd megint ömlött. Mi meg csak mentünk, mentünk, és vártuk azt a pontot, amikor már nem esik annyira az eső, hogy ki se tudunk szállni a kocsiból.

Esik. 

 Vonyarcvashegynél volt egy kisebb özönvíz, a hegyről lezúduló sártenger miatt.

Végül Keszthely lett az a hely, ahol nem esett, legalábbis nem annyira, így ott végre leparkoltunk, és a kastély felé indultunk.

Gondoltuk, a kastély környékén/benne majdcsak találunk valamit, amivel kicsit el tudjuk ütni az időt. És milyen jól gondoltuk!
Ahogy böngésztük a jegykínálatot, végül egy all in jegyet vettünk, mert jó családhoz méltóan mindenki mást akart megnézni. Rengeteg féle jegykombináció van egyébként, de ehhez az mindentbeléhez nagycsaládosok félárú felnőttjegyet kapnak, így kb. annyiba került, mintha valami kisebb variációt választottuk volna. ( és ez két napig érvényes, amúgy. De nekünk csak 1 napunk volt)

A kastélyban kezdtünk. Húúú, én már jóóóó régen szerettem volna bemenni! Egyszer régen talán már voltunk bent, de ki emlékszik már arra? Vagy az egy másik hely volt?
Ahhzo képest, hogy Csehországban mennyi várban és kastélyban voltunk már bent, ahhoz képest mindig nagyon keveslem a magyarországi kincseink felfedezését. Ezért mindig nagy boldogság kipipálni egy-egy újabb nevezetességet. :-)
Szerencsére, a kastély vezetés nélkül is körbejárható. Ezt a lehetőséget én jobban kedvelem, mert így a magunk tempójában, és a magunk érdeklődésének megfelelően tudunk haladni, vagy megállni. Nem kell végighallgatni azt a rengeteg sok infót, ami elhangzik egy ilyen vezetés során, amit szerintem egy átlag felnőtt is olykor nehezen tud követni, a gyerekeknek meg egyenesen unalmas. Szóval nyakunkba vettük a kastélyt!
És milyen klassz kastély ez! A gyerekeknek is nagyon tetszett. Volt, hogy hosszasan olvasgattuk a kiírásokat, plakátokat, de volt, hogy csak bámészkodva továbbhaladtunk egy-egy szobán, ahogy jólesett. ( Közben kint is hol esett, hol nem)

Kicsit alul voltunk öltözve egy kastélynézéshez, de mentségünkre, kirándulásra készültünk még reggel. (bár volt egy csóka, aki atletikótrikóban volt, ő biztos strandolni indult. Szóval mindennél van lejjebb. )

 A kis Festetics György is ezen a folyosón rohangált.

A kastély után kicsit kóvályogtunk a kertben. Olyan szép ez a kastély! Akármeddig el tudnám nézni.

Majd az oldalsó kocsimúzeumba mentünk be. Rengetegféle kocsi, szánkó, ilyen-olyan lófelszerelés volt.

folyt. köv.