Eljött végre a nagy nap, amikor 39 nap után lekerült Milánról a gipsz.
Annak ellenére, hogy nagyon vártuk már nagyon izgultunk is. Délelőtt jelentkeztünk az osztályon, majd kicsit várni kellett a gipszes bácsira, aztán lementünk a gipszelőbe.
Hát az nagyon félelmetes volt, amikor levágta a bácsi a lábáról a "gyurmát". A felső részét egy rezgővágóval vágta le, alul már csak lecsipkedte, és tadammm.... előbújt egy Milánláb :-)
Nem is volt olyan vészes látvány, én azt hittem ennél sokkal-sokkal véznább lesz, de annyira nem gáz. A térdénél van egy kis kisebesedés, mert ott volt egy ragasztó is, valószínű oda is kaphatott egy kis érzéstelenítést, de amúgy maga a sebe nem csúnya, ép csak egy kis vonal. És szép jódsárga az egész lába szegénykémnek és délutánra jól ki is száradt.
Majd röntgen, és ma már nem nagyon történt semmi, majd holnap kezdi a tornát.
Most még nem mozog, nem hajlik annyira, de szinte óráról-órára jobb egy picit.
Fürdenie még nem lehet, de ma azért már nyomunk egy zuhanyt, mert elég büdi a lába, valljuk be. :-)
Szia Milán lába jó hogy látlak 😊
VálaszTörlésSzuper hírek.
De jóóó :) , nagyon örülök :) !!!
VálaszTörlés