Én nem szeretem a telet, a havat meg különösen nem, ha ki kell otthonról mozdulnom. A Fiúk viszont szeretik, sőt... meg vannak veszve, hogy ha esik a hó. Már egy fél milliméteresbe is simán kimennének hóembert építeni. Már a múlt héten is volt egy kis havazás mifelénk, de akkor egyedül voltam itthon, és hát babakocsival az egyik kezemben nem nagyon volt kedvem a másikkal szánkót húzni, így gyorsan ignoráltam mindennemű ilyen kérést. Szerencsére akkor délutánra nem is maradt meg a reggeli hóból semmi, így nem volt akkora baj, igaz Máté bepróbálkozott egy építsünk akkor hóembert, de meggyőztem, hogy ahhoz már kevés a hó. Végül kis duzzogással még odavetette, hogy:
- Akkor legalább had lapátoljunk!
Hát lapátolni azt lehet. Így hát lapátoltak.
- Akkor legalább had lapátoljunk!
Hát lapátolni azt lehet. Így hát lapátoltak.
No de tegnap tényleg egész sok hó esett, és szép is volt, és még délutánra is maradt belőle valamennyi használható, bár estére már eléggé levesedett, de gondoltam, hogy egy kisebb hóembert még tudunk belőle faragni az udvarra, így nagy lelkesen mentem Mátéért az oviba, és sürgettem, hogy siessünk haza gyorsan-gyorsan, és akkor tudunk még építeni egy hóembert.
Erre Ő kerek szemekkel ácsi-t intett, hohohohóóóó, mondotta, Apa neki szánkózást ígért reggel. Hát erről én nem tudtam semmit, de siessünk, Apa otthon van, kérdezzük meg Őt magát, hogy akkor most merre az arra. Otthon kiderült, hogy valóban elhangzott egy ilyen halk félmondat, úgyhogy nem volt mit tenni, gyorsan összekaptuk magunkat, és nekivágtunk ötösben az estének. A Nagyok szánkóval, Marcika babakocsival, és egy jó 1 órát húzta Feri őket föl az egyik utcán a másikon meg le, mi pedig Marcival oldalról erősítettük a csapatot.
Hazaérve Máté persze még a hóembert is behajtotta rajtunk, pedig addigra már eléggé esett valami havas-esős cucc ami nem volt olyan jó, de azért gyorsan összedobtunk egy kicsit meg egy még kisebbet a békesség kedvéért.
Nekem pedig egy másik szánkózás jutott eszembe még akkorról, amikor már nagyon vártuk Milán születését, és a hatalmas hóesésben ugyanígy a szomszéd utcákat jártuk este szánkóval. Nem volt az olyan régen... csak azóta született még 2 gyerekünk:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése