Máténál létszükséglet volt, miután nagyjából 1 hónapot kizárólag ölben volt hajlandó létezni éjjel és nappal, és már ínhüvelygyulladásos lett a könyököm, kellett valami alternatíva. Bejött. Szerette. Nekem pedig hatalmas könnyebbség volt, hogy legalább 10-20 percre le tudtam úgy tenni, hogy nem üvöltött.
Milánnal már rutinosan használtam, és bár neki nem volt rá akkora igénye, mint Máténak, mert ő jól elvolt az ágyában is, vagy a kanapén nézelődve, azért jól jött esténként amikor egyedül voltam velük, így aztán jól bele is szokott, és hosszan, nagyon hosszan csak ebben aludt el.
És most megint előkerült. És bár eddig még nem üzemel gőzerővel, mert Marcika is inkább ölbenösszebújós, de ha erre nincs lehetősége, akkor jól elvan a nyugifotelben is, csak legyen aki ringatja. Ringatásban pedig már nagy rutinom van:) Simán megfőzök vagy kivasalok úgy hogy a fél lábammal a hintaszéket hintáztatom.
Marcika pedig a bátyjaihoz hasonlóan übercukin tud benne szundikálni:)
Milyen egyformák. :) Pár év múlva teljesen összenőnek majd, és akkor Te sem úszod meg a kérdést, biztos nem hármasikrek? :)
VálaszTörlésNagyon helyesek!! :) Máté ,látom, kapaszkodott is. :)
VálaszTörlés