Az első szülinapi buli

Máté szombat délelőttre volt hivatalos élete első igazi szülinapi bulijára, amit az ovis kispajtása Ábel tartott egy közeli McDonalds repülőgépén. Mi legalább akkora izgalommal készültünk az eseményre mint Máté, és mint maga az ünnepelt.

Szombat délelőtt 10 órakor időben megjelentünk a helyszínen, és amikor minden vendég megérkezett, (6an voltak összesen)  akkor felvonultak a repülőgépre. Máté kicsit bizonytalankodva lépdelt felfelé, vissza-vissza tekintgetett, ellenben Milán gondolkodás nélkül nyújtotta a kezét az animátorlánynak, és úgy menetelt fölfelé, mint aki meg is van hívva. De nem volt:) Ennek ellenére abban maradtunk, hogy maradhat nyugodtan, aztán ha gond van, akkor jövünk érte.

A buli persze azzal indult, hogy mindenki a pilótafülkébe nyomult, és repülőgépet vezetett. Ekkor még azt gondoltam, hogy majd sikerül leimádkoznom onnan Milánt.... óh én balga. Mivel lassan kezdődött az eszem-iszom, mi elhagytuk a bázist. Majd kb. 10 perc múlva visszatértünk a síró Milánért. Mentségére legyen mondva hogy borzasztó álmos volt, ha nem lett volna, akkor biztos, hogy szívesen maradt volna, így pedig buli helyett aludt egy nagyot a babakocsiban, amíg mi a plázában tettünk-vettünk.

Délre mentünk vissza Mátéért, addigra az ünneplő gyereksereg már túl volt az ünnepi gyerekmenün és a tortán, és vadul csúszdáztak.

Szerintem jól érezték magukat, és Ábel anyukája is azt mondta, hogy aranyosak és lelkesek voltak:)

És csak ismételni tudom magamat, hogy hihetetlen hogy már ilyen nagyok, hogy már konkrétan tudják, hogy mit, hogy, hol és kivel szeretnének. Mikor lettek ekkorák????? Én biztos átaludtam....