A múlt hetet két részletben a Balaton
partján töltöttük. Először hasonszőrű 2 fiús baráti párral töltöttünk
egy hétvégét Balatonakarattyán. Ekkor még szerencsénk volt az
időjárással, mert igazi nyári hőséget kaptunk, és jó nagyokat
strandoltunk. Ami persze még így sem volt egyszerű menet, mert a 4 fiú
persze 4 felé ment volna legszívesebben, és amíg az egyik semmipénzért
nem akart vízbe menni, addig a másikat úgy kellett lefogni, hogy nehogy
egyedül vágjon neki a Balatonnak, de azért sikerült megoldanunk:)
A szeles időnek köszönhetően vasárnap
délután a Balaton hullámfürdővé változott. Máté először kicsit tartott a
hullámoktól, de aztán rájött hogy ez jó móka, és utána már nagyon
élvezte:)
Azt hiába próbáltuk hogy a 4 gyerek
libasorba álljon a parton, mert juszt sem akartak egy helyben
megmaradni, de hát nem is tudom, hogyan is képzeltük, hogy létrejöhet
egy ilyen kép:) Így aztán mikor önként és dalolva bevonultak a strand
melletti telefonfülkébe, kapva kaptunk az alkalmon:)
Naplementés Balaton:
Egyik délelőtt átkirándultunk Kenesére is, a kilátóhoz, ahol végül sikerült sorbaülniük:
Aztán a kikötőben időztünk egy kicsit, a
fiúk kavicsot dobáltak a vízbe, én pedig a vitorlásokban gyönyörködtem,
közben pedig arra figyeltünk, hogy a nagy lelkesedésben nehogy
valamelyik belepottyanjon a vízbe.
Hihetetlen egyébként hogy Matyi az ovi
óta mennyire szociális lett, legalábbis szerintem az ovi miatt van, hogy
ott végre gyerekek között van, és most hogy szünet van, nagyon hiányzik
neki a gyerektársaság. Ezalatt a pár nap alatt is folyamatosan
Olivérrel lógott, vagy Olivér kistesóját istápolta:) mindig oda ment
ahová Olivér, vagy hívta hogy Ő menjen vele, ha nem látta, akkor
kereste, hogy hol van. Sőt már a felnőttekkel is sokkal bizalmasabb, már
nem feltétlenül fontos, hogy mi is vele legyünk, simán elment Olivér
apukájával biciklizni. Nagyon aranyos volt:)
Továbbá arra is jó volt ez a hétvége, hogy rájöjjek, hogy nem csak
én vagyok a világszerencsétlenje, és hogy mások gyerekei sem kevésbé
hisztisek mint az enyéim, se nem kevésbé problémásabbak, hogy ők is
hangosak, és van amikor kezelhetetlenek és szófogadatlanok, és a szüleik
agyára mennek, épp úgy mint az mieink:)
KedvencMilános:
Hétfőn álltunk innen tovább, és meg sem
álltunk Balatonlelléig, hogy megkezdjük az első igazi balatoni családi
nyaralásunkat:) Itt aztán kaptunk hideget-meleget, ami az időjárást
illeti, de feltaláltuk magunkat és nem unatkoztunk egy cseppet sem.
Részletekkel később jövök.
Akarattyás képek még ITT is vannak, ha valakit érdekel:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése