Amikor
úgy döntöttünk, hogy a hétvégét a Balaton partján töltjük apa céges
focibajnokságán, még nem tudtuk, hogy az év talán legpocsékabb
hétvégéjét kapjuk. Bár megfordult a fejemben, hogy talán nem szerencsés
útra kelni ebben az időben, aztán mégiscsak az indulás mellett
döntöttünk, mert Apa mindenképpen ment volna, én pedig nem akartam a
beígért szélviharban otthon maradni egyedül a fiúkkal.
Így esőkabáttal, meleg
polárpulóverekkel, extra takarókkal, és meleglevegőfújóval
felszerelkezve útnak indultunk. Egészen a megérkezésig nem is volt gáz,
na de amikor odaértünk, már javában ment az égi dínomdánom.
Míg Apa focizott, Milek a hátsó sarokban
még tolt egy kis szundit, Matyi pedig a lábak labirintusában utat törve
magának mindenképpen nézni akarta Apát. Majd visszavonultunk családilag
a szobánkba, és kisebb rábeszélésekkel végül mindkét gyereket sikerült
elaltatni, így mi is tudtunk aludni egy kicsit abban a remek
időben. Majdnem vacsoráig aludtunk is. Vacsora után pedig gondoltunk egy
merészet, és mivel éppen akkor csendesedett a szél, esőkabátunk meg
volt az eső ellen, nekivágtunk a sétánynak, mert hát mégse mehetünk úgy
haza a Balaton partról, hogy nem láttuk a Balatont.
Hát nem volt nagy tolongás... Rajtunk
kívül voltak ugyan még néhányan, de azok olyan vacsoraszerző körutasok
voltak, mert egykettőre eltűntek valamelyik éppen nyitva lévő
étteremben. Végül mi is betértünk egy cukrászdába, ahol leöblítettük a
vacsorát egy-egy tortaszelettel, (én természetesen Pándi-meggyest ettem,
ami még mindig a bestof nálam) és egy jó forró teával, a fiúk
elvarázsolták a cukrászlányokat, majd mentünk vissza, közben persze
megnéztük a kacsákat meg a hattyúkat, mert azt már beígértük Matyinak.
Matyit nem zavarta az eső és a szél kombinációja, Ő lazán bement volna a
játszótérre homokozni és csúszdázni, de sikerült róla lebeszélni.
Megállapítottuk, hogy a Balaton esőben-szélben is szép, úgyhogy nem bántuk meg, hogy lementünk megnézni.
Az éjszaka brutálviharos volt, de mivel mindkét kiskorú remekül aludt, így én sem nagyon észleltem magam körül a világot.
Ha jobb idő lett volna, sokkal több
mindent tudtunk volna csinálni... de nem volt jobb idő, és az adott
helyzetből szerintem sikerült kihoznunk a maximumot. Azért ha választani
lehetne egy kicsivel naposabb-melegebb időben mennénk legközelebb:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése