Mérföldkövek

Annyi minden van, amiről írni szeretnék, vagy egyszerűen csak szeretném, hogy nyoma legyen, és már napok óta gyűjtögetem magamba, rendezgetem a képeket, de valahogy nem akar a fejemben összeállni egy bejegyzéssé. Csak kavarognak a fejemben a mondatok, de nincs közöttük összefüggés, valahogy nem tudok keretet adni az egésznek.

Pedig Matyi újabb mérföldkőhöz érkezett a nagyfiúsodás felé vezető úton. Volt már néhány ilyen megálló, amikor csak csillogó szemekkel  néztünk rá, hogy igen, milyen nagy már.

Az első ilyen talán az volt, amikor kinőtte az én szívemnek olyan kedves nyuszis nadrágját, amit az első karácsonyán hordott alig 10 naposan, és olyan nagy volt még rá akkor.

Aztán ott van az a nagy esemény, amikor igazi etetőszéket kapott, és amikor beleültettük, akkor olyan picike volt benne, és csak nézett jobbra-balra csodálkozva, hogy ez most mi a csuda.

Aztán talán a legnagyobb lépés ezideáig mégis az volt, amikor a bébihordozóját lecseréltük igazi ülős gyerekülésre. A hordozóból már alaposan kinőtt addigra, mindenhonnan ki- és lelógott, nem tudta a lábát kinyújtani. A nagy ülésben újra olyan picike volt, szinte elveszett benne. (erről nem találtam képet) .

És most itt az újabb lépés! Matyi kapott egy igazi nagyfiús ágyat. Az utóbbi jópár hónapban Matyi teljesen a mi ágyunkba szokott. Nem zavart minket, most sem zavar, sőt.. szeretjük, ahogy ott szuszmákol, hogy bármikor össze tudunk bújni, bármikor bele tudunk szagolni a kis szundiszagú buksijába. De mindenképpen kellett már egy másik alternatíva, ha esetleg mégis külön ágyba vágyna.  A kiságyáról hallani sem akar, és különben is az kell majd a Kistesónak.

Matyi persze lelkesen segített az összerakásban is, majd örömmel vette birtokba az új szerzeményét. Alvás terén még nem minden tökéletes, aludt már benne egy fél éjszakát, és a tegnapi déli alvását ebben abszolválta. De nem aggódom, szerintem előbb-utóbb rákap majd az ízére, addig is élvezzük a nagy összebújásokat.

És az idén is volt neki névnapos tortája, aminek az elkészítése nem az én érdemem, hanem családunk Júlia néniéjé. Tavaly még csak jelképesen volt elé téve, még nem kaphatott  belőle, idén már nagy örömmel falatozta.

Szóval zajlik Matyi körül az élet:))))