Képes

Végre, eljött az nap, amikor le tudtam kicsinyíteni a képeket, amiket most fel is rakok ide. A lakásunkról, ami még nincs teljesen készen, és a képekhez képest már több változtatás is történt, de azért több mint a semmi.

...

A karácsonyi felhajtást sikerült túlélnem. A legjobb dolog ami történt, hogy kaptam egy sólámpát. Régóta szerettem volna egyet. El is helyeztem a szekrényen. Hamarosan nagyon szép lesz az otthonunk, 2 hét múlva készen lesznek a függönyök. Gyönyörűek, olyanok, amilyeneket megálmodtam.

Csapongó

Sikerült beszereznem Ferinek az összes tervezett szülinapi ajándékot. (kertésznadrág, és egy könyv a nyulakról, persze torta) Kár, hogy a kanapénknak még mindig se híre se hamva. Pedig a beígért 4-5 hét már régen eltelt. Ez a mi formánk.

Megjött a hideg, így az összes virágot be kellet hordani a teraszról. Most tele van velük a kisszoba. Valamit ki kell találni.

A munkakedvem továbbra sem az igazi. Keresem az okokat. Lehet, hogy már belefáradtam ebbe az évbe. De az is lehet, hogy alapjaiban unom. Most megint rajtam van a "váltani kéne" érzés. Rendszeresen rámtör. Most megint.

Holnap szerencsére szünnap van. A szabad szerdát minden hétre állandósíthatnánk. Most nem megyek haza a temetőbe. Ilyenkor kimegyünk egy temetőbe, és gyertyát gyújtok egy olyan ember sírjánál, akit már senki sem szeret.

Összevissza

Ma volt az első nap, amikor szinte teljesen jól éreztem magam. Lehet, hogy a jövő héten már tornázni is el fogok tudni menni.

Újra indult a céges angol, én még nem voltam ugyan egy órán sem, de azt mondják most sem jobb, mint az előző kurzus. Emiatt nincs is sok kedvem járni. Szerencsére csak hétfőn lesz óra, és szerdán megint szünet lesz.

Sok minden foglalkoztat mostanában, olyan dolgok is amihez igazán semmi közöm. Például Zsolti és Orsi románca, amiről olyan mélyen hallgatnak. Vajon miért nem vállalják a kapcsolatukat, ha egyáltalán van. Aztán a kollégám titkos románca egy másik kollégámmal, amiről azt gondolják, hogy azért mert nem beszélnek róla, nem titokban tudják tartani. De hát ez látszik az emberen. Nem lehet eltitkolni. Aztán még mindig olvasom a másik kollégám blogját, éppen különköltöznek a volt párjával. Zajlik az élet.

Holnap vendégségbe megyünk Petyusékhoz. Most lesz a szülinapja, a 2-dik. Viszünk neki egy tök jó zenélő könyvet. (nekem legalábbis nagyon tetszik). Kicsit izgatott is vagyok, hogy most hogy előttünk is szabad lett a pálya, hogy lehessen egy kisbabánk, hogy fogok reagálni Petyus közelségére.

Kórház után

Végre újra itthon. A saját ágyam, a saját párnám közt aludhatok. Az elmúlt 4 nap kórházi ápolás nem mondom, hogy ínyemre valóvolt. Borzasztóan érzem magam, amikor olyan kiszolgáltatott, szerencsétlen és gyámoltalan vagyok, mint az elmúlt 3 napban. Ma már kicsit jobb, de még van mit javulnom. A legrosszabb az altatás utáni magamhoz térés volt, amikor még nem is tudtam mi is van velem valójában, csak azt éreztem, hogy nem birok megmozdulni, és mindenféle csövek lógnak ki belőlem. Aztán műtét után másnap hajnali negyed 6 kor kivernek az ágyból, hogy most aztán talpra, és kicsit sétálni kell. Mondtam is a nővérnek, hogy negyed 6kor még egészségesen, csövek nélkül sem tudok lábra állni, nemhogy így. De összeszedtem magam, és gyorsan megszabadíttattam magam egy csőtől. Aztán estére az oldalamból is eltávolították és onnantól rohamosan javul az állapotom. Bár a tempóm még nem vetekszik egy mankós csigáéval, de azért haladok. Remélem hamarosan újra hétköznapi munkás ember leszek.

Förgi hozott haza a kórházból, kedves volt tőle, mert Feri céges úton Pozsonyban volt. Förgire jellemző, hogy a mobilját a taxiban hagyta. Szerencsére meglett:)

Kutya

Meglepetés ért mikor jöttem hazafelé. Lakik a második szomszédunkban egy uszkár. Nagyon buta, és örökké meglapul a kerítés tövében, és a legváratlanabb pillanatban jól megugat. Egyébként idegbeteg szerintem. Én meg mindig leszidom, hogy milyen barom. A múltkor sétálni vette a gazdája, és elmentek a kapunk előtt. És ez a nyavalyás nem megugatott a saját kerítésem előtt, amikor én bent voltam, ő meg kint. Megint jól leszidtam, hogy mit képzel. És ma nem ugatott. Csak ült a kerítés tövében, lapult, és nézett ki a fejéből, de nem ugatott. Lehet hogy megértette mi az ábra, és mégsem olyan buta.

Virágos

Szombati egész napos vásárlásunk során újabb gyönyörűséges növényekkel gazdagodott a gyűjteményünk mind a kertben, mind a lakásban. Kedvencem most a krizantém, pedig régen, egyáltalán nem szerettem. De ezek a krizantémok másmilyenek, mint azok, amiket mindenszentekkor a temetőbe viszünk. Azok olyan szomorúak. De az enyémek vidámak, mosolygósak, lilák, sárgák. Feri lapátot kapott. Mondtam is neki, hogy ha nagyon rossz lesz, most már könnyen lapátra kerülhet. De mostanában egész jó, és dolgos.  Most jól vagyok.

Furcsa szitu

Rendszeresen olvasom egy kollégám blogját. Kb. 2 hete. Az iwiwről jutottam oda. Innen tudtam meg, hogy hogyan jött rá arra, hogy megcsalja a barátnője, akit ő mindenkinél jobban imád. Most ott tart a dolog, hogy valószínű szakítás lesz a vége, és a srác nagyon szenved. Vele együtt én is cudarul érzem magam. Még azt sem mondhatnám, hogy barátok vagyunk mi ketten. most mégis egy olyan magánéleti válságának vagyok "szemtanúja", ami nem is igazán tartozik rám. Sokszor jól esne kicsit megveregetni a vállát, és biztatni, hogy minden jóra fog fordulni. De én csak egy illegális behatoló vagyok az ő életében, nem tehetem meg. Furcsa ez az ő nem is tudja, hogy én tudom helyzet.

Kérdések

Nézem a képeket az interneten a tegnap estéről. Mintha én nem is ebben a városban élnék. Ha most a Keletinél laknánk, akkor lehet hogy már a mi Bercink is porig lenne égetve? Csak mert valaki épp belebotlott az utcán? Hát hol vagyunk könyörgöm? Emberek ezek vagy állatok? Ennyire egyszerű emberekkel van tele ez a nyomorult ország? Mit várunk akkor az ország vezetőitől becsületességet, őszinteséget, hogyha kis emberként az gondolják ezek a vandálok, hogy övék a világ? És hol van ebben az országban az én demokráciám? A jogom, hogy az utcán békében hazamehessek, hogy nyugodtan parkolhassak a házam előtt? Itt csak a randalírozásra, és az állítólagos tüntetésre van demokrácia, a normális életre nem? Kérdem én? Lehet itt nagy szavakat mondani, ha azok a szavak csak a népnek ezt a primitív részét érintik meg. És többi? Le van szarva?

?

Lehet, hogy valóban velem van a baj, amikor ilyen rapszódikus a hangulatom. Ma például semmihez nem volt kedvem. Ahhoz, hogy feküdjek tétlenül az ágyamban, egy jó könyvvel a kezemben (most éppen Kundera, Zsolt ajánlásával).  Biztos velem van a baj, mert az éppen zajló politikai események sem váltanak ki belőlem semmiféle érzelmet, és csak ámulva nézem, hogy másokból igen, sőt..., de még mennyire...  Nem is hiszem el, hogy ezek az emberek magyar embertársaim. Hát nem csodálkozhatunk a megítélésünkön a nagyvilágban.  Na mindegy is, nem szeretek politikáról sem beszélni sem gondolkozni.

Mégis elkeseredett vagyok. Lesz ez még jobb valaha? Azt hiszem még ha tudnám is a megoldást, akkor is gyáva lennék megtenni a döntő  lépést. Mint már annyiszor.... Mindig bíztam, hogy majd minden megváltozik, és lehet ez még jobb. És ha sosem lesz jobb? És ha már csak egyre rosszabb lesz? Honnan tudhatnám mikor van vége?

Vasárnap

Ragyogó őszi napsütésben a teraszon ülni kezemben egy jó könyvvel. Körülöttem a virágaim.
Ezért érdemes élni.
Így telt a vasárnapom.

Jó

Jó ez a hely! Szeretek itt lenni! Korábban nem szerettem! és még jobb lesz, ha megtalálom álmaim kanapéját, és konyháját! Szerintem mások is szeretnek itt lenni. Sokszor jönnek! Én meg bezsebelem az elismerő szavakat. Szerintem szép kis életünk lesz itt! még egy kis gyerekkacajra lenne szükség, de majd annak is eljön az ideje:)

Depis

A csajokkal töltött este nagyon jó volt. Most megint itt ülök egyedül, és csak szomorkodom a régi szép időkön, mikor még együtt dolgoztunk, és nap mint nap együtt váltottuk meg a világot. Azóta sok minden történt, és a barátaim is távol vannak tőlem, legalábbis úgy érzem, hogy távolabb, mint ahogy szükségem lenne rájuk. Lehet, hogy ezért is vagyok ennyire depis, mert nem tudom igazán megosztani a kételyeimet az élettel valakivel nap mint nap. Most itt ülök egyedül, és nem tudom, melyik székre is üljek. A tévé egyáltálan nem szórakoztat, olvasni meg most nincs kedvem, valahogy mindig elkalandoznak a gondolataim. Ez a néhány estés egyedüllét rádöbbent, hogy milyen jó, ha van mellettem egy társ, még ha az a társ rossz is. Mármint rosszul viselkedik. Azt hiszem, minden párkapcsolatnak, házasságnak kell egy kis távollét, hogy tudjuk értékelni az együtt töltött időt. Így vagyok ezzel én is. Sokszor vágyom egyedüllétre, de amikor egyedül vagyok, akkor meg hiányzik a társaság, egy ember, akivel megbeszélem milyen volta napom. Szerencsére nekem van egy ilyen társam. Holnap hazaérkezik. És minden folytatódik tovább....

Egyedül

Az első este, amit egyedül töltök a lakásban. Remélem nem uralkodnak el rajtam a kényszerképzeteim.

Furcsa így egyedül lenni, bár kicsit élvezem is, mert elég ritkán fordul elő.

Újra torna

Kicsit rossz érzéssel a szívemben, de azért elmentem beváltani a nyeremény tornabérletemet. Kár volt a para, mert nagyon kedvesek ott az emberek, és nagyon megörültek, hogy megint láttak. Jó volt ott lenni, és most már várom is hogy mehessek az első órára. Lehet, hogy megint odaszokom. Jó lenne, lehet, hogy segítene is egy kicsit a lelkivilágomnak, amit nem nagyon tudok kirángatni a mélyből már egy jó ideje. Butaság, hogy ezen töröm a fejem, de annyira szeretném tudni az okát, hogy miért vagyok ilyen, hogy lehet hogy már ettől vagyok ilyen. Valahogy nem találom a helyem a világban, és csak múlnak el velem a napok, egyik a másik után.

Szivárvány

Sose láttam még ekkora szivárványt, mi ma. Ráadásul dupla szivárvány volt.

Vihar után

A tegnapi vihar durvább volt, mint azt gondoltam. Az, hogy a kisszoba teljesen elázott, mert nyitva volt az ablak, az egy dolog. De reggel amikor egy tök nagy fa feküdt keresztben az úton, akkor azért megállt bennem az ütő. Egy hasonló fa áll a mi házunk előtt is. Hazafelé az utat lecsonkított fák szegélyezték, a földön a levágott gallyakkal. Most hallottam a szomszéd bácsi telefonbeszélgetését, hogy hívta ő is a favágókat, mert a kertjében lévő hatalmas fenyők közül kettő megdőlt. Az egyik derékban el is tört, és ráesett szerencsére a másikra, így nem esett be a házfalon. Remélem az összes fát kivágatja, mert még végül a mi házunkra dől rá egyszer.

Szerencsére mi épségben megúsztuk, a körtéink is jól bírták, csak alig néhány esett le, a frissen kapott leanderemet pedig időben bemenekítettem.

Nagy szerencse, hogy győzött felettünk a lustaság, és nem mentünk el a ZP-be Förgiékkel, akkor igencsak bőrig áztunk volna.

Ezmegaz

A mai nap bővelkedett jóban és rosszban egyaránt. A szombat reggeli piac, immár másodszor, rendszeressé vált. Egy csomó zöldséggel, és egy szatyor virággal tértem haza, köztük egy leanderrel, amit régen szerettem volna. A Korfuról hozott leander ág is elkezdett gyökeret ereszteni.

Az új szőnyegünk gyönyörű, olyannyira, hogy egy óra múlva visszamentünk, és megvettük a kicsi párját is.

Ma kultúrnapot tartottunk. Megnéztük a szépművészeti múzeumban a Picasso, és a Rembrandt kiállítást. (Bocs, Vica!) Aztán az ARC-ot. A felv. téren most egy  Borfalu nevű rendezvény van, olyan mint a Balaton parti borfesztiválok. És, 1000 ft-os belépővel lehet csak bemenni. Ki hallott már ilyet?

Egyre jobban érzem magamat itthon, sokszor nincs is kedvem kimozdulni. Ez jó, és ennek örülök is, de a lelkem még mindig nem az igazi.  Ráadásul valami baja van a fényképezőgépünknek, és ha nem tudják megcsinálni, akkor lehet, hogy az őszi kirándulásunkat is le kell mondani. Kár lenne érte, már olyan szépen elterveztem.

Vendégséges

A hétvége a látszólag indokolatlan idegességem ellenére jól telt. Szombat este meglepően jól szórakoztam Jancsiékkal, és a kis Petyussal. Petyus nagy kópé, de Ferivel nagyon egymásra találtak. A vendégváró menü is egészen jó lett, bár mindig depis vagyok, amikor ilyen vega kaját kell csinálnom, mert nincs benne nagy gyakorlatom.

Én nem vagyok nagy piacos, de elmentem az Öv utcai piacra. Az bosszant csak a piacolásban, hogy százszor sorba kell állnom. Én mindig a legkisebb sorba állok, vagy ahol nem áll senki. Anyukám erre azt mondaná, hogy oda kell állni, ahol a legtöbben állnak, mert ott a legszebb az áru. Ő persze így is tesz. Régen, mikor még kicsik voltunk, amíg anyu vásárolt, addig mindig kaptunk egy-egy lángost. Még most is számban érzem azoknak a lángosoknak az ízét.

A szomszéd bácsi felajánlotta, hogy kölcsönadja a fűnyíróját.Biztos rájött, hogy nem vagyunk olyan vérmes szomszédok, mint gondolta.  Most nagyon szép lett a füvünk.

Ikeás

A kerti parti adásban nem vagyok profi, de szerintem jól sikerült. Igazán jó dolog meghíni a barátainkat. Nagyon szeretem. Ilyenkor mindig igyekszem kitenni magamért. (Általában sikerül)

Az Ikeáról mit ne mondjak megvan a véleményem. Bár sosem voltam nagy ikea fun, most sem vagyok az, de ezeket a csináld magad bútorokat sosem tartottam nagyra. Most mégis jól bevásároltunk mindenfélét, (tele is van megint dobozokkal az összes szobánk), mert jó lehetőséget kínáltak. Viszont, nem volt olyan bútordarab, amelyiknek legalább egy elemét ne kellett volna visszavinni, mert hibás volt. Nem értem, hogy az ikea, aki ennyire ad a design-ra, akkor miért nem fontos neki a minőség is? holott szerintem nem is a legolcsóbb kategória.

De minden nehézség ellenére sikerült egy pár szép darabot összerakni, köztük az ágyat is(nem volt egyszerű). Ma alszunk benne először.

Vegyesen

Az ikeában szerdánként 0%-os THM van. Ezt ma tudtuk meg, amikor elmentünk megvenni egy komódot.  Így nem is vettünk semmit, de jövő szerdán minden bizonylattal felszerelkezve újra elmegyünk, és lehet, hogy hamarabb lesz hálószobám mint gondoltam volna?

Feri kitartóan olvassa a Da Vinci kódot. Megértem, én sem tudtam abbahagyni az olvasást. Bár a vége nekem kicsit furcsa volt. Többet vártam.

Hétfőn végre jön az új kolléganőnk. Remélem rövid időn belül sikerült ennek a gázos sztorinak pontot tenni a végére. A hétvégén céges családi nap lesz, de nem megyek. Sajnos most hogy ketten is elmentek tőlünk kicsit széthullott a csapat, és így már nem annyira jó az egész. Különben sem vagyok mostanában olyan jóban a cégemmel. Nem tudom voltam e valaha is jóban vele. Mindenki a nagy változást várja, most hogy az amcsik  ránk tették a kezüket. Persze a változás kemény magyar forintban értendő.

Hamarosan megyünk nyaralni. Ez már nagyon ránkfér. Kíváncsi vagyok milyen érzés lesz újra görög földet taposni.

Minden

Nagy szerencsém volt ma, mert egy hosszúra nyúló papucsvásárlásra készültem. Ennek ellenére már a második boltban, ahova betértem, láttam egy tök jót, amit rögtön meg is vettem. Bár kicsit drága volt, de gondoltam a megspórolt idő többet ér minden pénznél.

Egyre csak szokom a vidéki életet. Hamarosan le kell szedni a cseresznyét, mert nagyon érik. Az egyik fánkon nagyon finom van, de sajnos azon nagyon kevés a termés, remélem a másik is jó lesz. Nem nagyon van még benne a tudatomban, hogy munka után még ki kell mennem a kertbe meglocsolni a virágokat, leszedni a cseresznyét, stb.. de biztos meg fogom szokni. Én sosem laktam kertes házban, igazából nem is hiányzott, mindig láttam, hogy a nagyszüleimnek mennyi dolguk van a kerttel, meg az udvarral. De azért mégiscsak jó érzés, amikor ki lehet ülni a teraszra vacsizni.

A cégnél van egy házi vb-tipp bajnokság. egész máig jól álltam. De a mai meccsekre nem nagyon éreztem rá. Bár még egy hátra van, de most már nem fűzök hozzá sok reményt.

Költözéses-évfordulós

Olyan régen voltam már itt, hogy nagyon meglepő volt a blog új arca. de tetszik. Beköltöztünk az új lakásunkba. Nehéz megszokni, de ahogy szépen alakítjuk a kedvünk szerint egyre jobban szeretem. Sok még vele a munka, de valahol mégiscsak jó, ahogy kitaláljuk, hogy milyen is legyen. Nagy gonddal kell, mert ez lesz az otthonunk.  Bár bevallom, sokszor eszembe jut a kis lakásunk, és akkor mindig sírni támad kedvem. Rossz érzés azt látni, hogy más lakik a mi kis fészkünkben, amit úgy szerettem.

Tegnap volt az első házassági évfordulónk. Ennek örömére egy görög étteremben töltöttük az estét. Szívesen megnéztem volna a fényképeinket, de sajnos nem tudom, hogy hol vannak. Nagyon szép volt az a nap, azt hiszem valóban ez volt életem legszebb napja. Minden olyan volt, mint amilyet megálmodtam. Jó érzés volt rá gondolni! Kicsit bánom is, hogy csak egyszer lehet az életben ilyen élményben részem.

Lassan költözés

Egy hét múlva végre megkapjuk a kulcsokat, és kezdődhet gőzerővel a felújítás. most ezerrel keressük a megfelelő padlólapot, meg a ajtókat. nem egyszerű, baromi nagy a választék, és nehéz a döntés. Ráadásul nagyon sok kedvem nincs is boltról boltra járni. De biztosan nagyon jó lesz, ha készen lesz. Minden nap elképzelem, ahogy a teraszon ücsörögve nézem a kertet, vagy ahogy tollasozunk a kertben. Hamarosan költözünk!

Áradás

A Duna szépen lassan úrrá lesz a városon. A munkahelyemre való bejutás egyre problémásabb, és borzasztó pusztítás övezi utamat. Az emberek egyre inkább nem a kalandot látják az árvízben, hanem a kétségbeesést. A Margit hídnál kb. fél métert jöhet még, a Batthyany teljesen víz alatt van. A metrólejáró is körbe van zsákolva, de egyre reménytelenebbnek tűnik a helyzet. Ott nagyjából egy lépcsőfoknyi esély van még. Borzalmas látvány. Rengeteg a kosz és a kidőlt fa, amit hoz a víz. Van egy étterem itt a Duna parton, amit körberaktak egy 5 méteres ívben zsákokkal, hogy megvédjék. Tegnap már kajakokkal vitték be a homokzsákokat. Reggel még nem öntötte el a víz. Kíváncsi vagyok mit látok délután. Az emberek egy emberként küzdenek a víz ellen. A buszon és a héven néma csendben, megdöbbenve, magukba szállva utaznak az emberek, nézik a vizet, amely egyre inkább utat tör magának a csatornákban, és a repedésekben! Az mondják ma tetőzik.

Hmmm

Lehet, hogy valami nagyon fontos dolog fog velem történni, ami meghatározó lesz az életemben. De egyelőre nem beszélhetek róla. Azért is írok most ide, hátha segít.     Nem segített! Nagyon izgulok!

Erikás

Nagyon jó volt a tegnapi napom, végre sikerült Erika barátnőmmel egy kellemes délutánt eltöltenem, kaja, mozi, dumálás, minden ahogy kell. Igazán kár, hogy csak ilyen ritkán van erre lehetőségünk. A film persze pocsék volt. Baromira szenvedtem alatta, de a hangulat, hogy beültünk a moziba az jó volt. Még az elveimet is feladtam, hogy nem eszek a moziba, és befizettem egy csípős taccosra, ami péppé marta a számat a film első 20 percében, és utána meg csak szenvedtem. De hát ez is kellett!

Fura eset a hév-en

Érdekes dolog történt velem kedden hazafelé menet a HÉV-en. Leült mellém egy teljesen normál kinézetű lány. Ám egy fél megálló múlva gondolt egyet, és levette a kabátját, na ez még nem volt furcsa, aztán levette a kardigánját, még ez sem, na de.... Ami ez után történt igazán meglepő volt számomra, levette a trikóját is, és ott ült, maga elé meredve félmeztelenül, melltartó nélkül, egy szál semmiben. Meglepődtem, mit ne mondjak...., mások is. Jól körbenéztem, hogy nem csak valami tréfa-e a dolog, de semmit furcsát nem láttam, a pucér csajt kivéve. Érdekes, és meglepő volt, hogy senki nem reagálta le a szitut. Mindenki magába roskadt, és viccesen másfelé nézett, az én nyakam is már majdnem görcsbe rándult, úgy bámultam ki az ablakon. Szerintem félnek az emberek az ilyen esetektől. Azt gondolják, aki erre képes, mindenre képes. De kíváncsi lennék, hogy mi járt a lány agyában. Aztán, mintha mi sem történt volna felöltözött és leszállt, de ez a vetkőzés után kb. 5 megállónyira volt.

És még mondják azt, hogy drága a bkv bérlet, amikor ilyen plusz szolgáltatások is benne vannak az árban.

A kis Roland gyönyörű!!!
Jó lenne már egy Kisfecsót is a kezünkben tartani. Remélem hamarosan eljön annak is az ideje!

Roli

Ma megszületett a kis unokatesóm. Kislányt vártak, de kisfiú lett. Biztosan nagyon aranyos, hétvégén babanézőbe megyünk. Végre történik valami.

Iwiw

2 nagy sikerélmény ért ma az iwiwen. Megtalált egy gyerekkori szerelmem, akiről 3-dik osztályos korom óta nem tudtam semmit. Na most nem mondom el, az hány éve volt, de jó régen... Továbbá megtalált egy kedves barátom, akivel ugyancsak megszakadt a kapcsolatom az érettségi után. Az élet furcsa dolgokat produkál, rögtön felhívott, és olyan jó volt újra beszélni vele. Most nagyon boldog vagyok! Lehet, hogy néhány elveszett barátom helyébe, most visszakapok néhányat a régiek közül? A cserébe azért nem mennék bele, de a régieket szívesen visszafogadom a szívembe!

CSOÓRI SÁNDOR: HÓ EMLÉKE

Néha meggondolja magát a tél

és havazni kezd,
sűrűn, kétségbeesve havazik, mintha csak attól félne,
nem éri meg a holnapot.
Legjobb ilyenkor kikapcsolni telefont, ajtócsengőt,
bort forralni a kályhán,
belelapozni elmúlt levelekbe
s úgy nézni vissza az életemre is, mintha nem történt volna meg,
mintha nem nézett volna rám ágyú se, parázna szem se,
elrongyolódott kézfejek nem nyúltak volna kezemért,
és minden, ami politika volt, szerelem, harangzúgás,
óceáni távlatban újra várna –
Legjobb ilyenkor elképzelni,
hogy sírhatok még elveszett fejem után,
ágyak, féltestek s borzas vánkosok fölé
szél hajt be orgonákat,
s az utolsó földi ítélkezésen
ott állhatok majd jó társak oldalán
könnyű ingben, könnyű kabátban,
túl füstön, kocsmákon, temetőkön,
egy fennkölten züllő ország szemével
farkasszemet nézve,
fejemben hó emléke,
hó, hó, mintha egy katedrális vakolata
hullna csöndben.

Kicsit egyedül érzem magam. Most hogy Vica elköltözött, Erika pedig sosem ér rám, eléggé magamra maradtam. Nem nagyon tudom, hogy mit kezdjek a szorongásommal. Nyomaszt a cégnél kialakult helyzet. Tegnap rá kellett jönnöm (újra), hogy a főnököm egy barom. Nem ért meglepetésként!

Végre megcsináltam a fotóalbumot az esküvőről és a nászútról. Nagyon szép lett, és most megint fáj a szívem, hogy csak egyszer lehet ilyen szép esküvőm, és ilyen szép nászutam. Eléggé elromantikásodtam.

Horoszkóp

A 2006-os évi horoszkópom:
Munka, karrier:
Új munka vár önre a 2006-os esztendőben. Még az is lehet, hgoy egy most alakuló cégnél fog elhelyezkedni, vagy a meglévő feladatai mellékessé válnak, mert bevállal egy úttörőnek számító munkát, amelyet teljes szívvel és lélekkel végez. E munka a jövőt, a karriert, a befutást jelenti. A külföld nagyobb teret kap benne, talán azért, mert idegen országban élőkkel kerül kapcsolatba, vagy külföldön tölt majd hosszabb időt.

Érdekes, és meglepő. Lehet, hogy mégis hinnem kellene benne?

Eladva

Eladták a cégünket. Beépülünk egy nagy amerikai multiba. Szerdán jönnek az amcsik, és felmérik a terepet. Mindenki bizonytalan, senki se tudja mi lesz, mi vár ránk. Én személy szerint nem érzek félelmet, legrosszabb esetben is ott tartok ahol most, munkát keresek!

Még bulis

A hétvége kicsit lestrapált. A Förgi féle buliból 3-kor sikerült hazaérni. Azóta sem tudtam az immunrendszeremet helyrerakni. Küzdök a gyilkos kór ellen.

Buli

Fergeteges volt a tegnap esti kocsmázás. A hely kissé underground volt, ha egyedül vagyok nem biztos hogy be merek menni, de régen nevettem ennyit mint tegnap. A nagyra tartott főnököt totál részegen látni határos a viccel és az aggódással. De rég vártunk már erre a pillanatra!

Ajándékos

Gyönyörű ajándékot készítettünk a Cecinek! Azt hiszem, nagyon fog neki tetszeni, és nagyon sok szeretet van benne. egy tök szép fényképalbumba(amit mellékesen Feri választott) kiszemezgettük az együtt töltött 3 és fél év eseményinek legjavát. Mellé írtuk a jellegzetes beszólásokat, történéseket. Nagyon jó lett! mi magunk is meghatódtunk!.

Az összes ajándék közül szerintem ez a legértékesebb! Valahogy úgy érzem most magam, mint az esküvőnk után, mikor megpillantottuk a Förgiék hasonlóan kreatív ajándékát. Pár oldalas kis füzetecske az egész, de a benne rejlő szeretet, a beleadott munka felbecsülhetetlenné teszi számunkra. Látszik rajta, hogy mindenki beleadott valamit. Szinte minden sorról meg tudnám mondani, ki találta ki. Valahogy így lesz ezzel a Ceci is. Alig várom az estét, hogy odaadhassuk neki.

Sokat szomorkodtam az elmúlt időben amiatt, hogy elmennek a barátaim. De ez az album nekem is segített egy kicsit. Rájöttem, mennyi közös emlék, élmény köt minket össze, most már egy életen át. Olyan dolgok, amiket csak mi éltünk meg, és senki más, olyan poénok, amiken csak mi tudunk nevetni, és senki más nem érti, hogy mi olyan vicces. És azt hiszem, ez a fontos. A közös emlékeket nem veszi el tőlünk senki. És hát ki tudja  mennyi mindent tartogat még az élet számunkra.....?

Születésnap

Nagyon szép szülinapom volt! Régen volt ilyen szép, jó érezni, hogy törődnek az emberrel, hogy a kedvében járnak. Szeretem ha kényeztetnek. Megkaptam a régen vágyott borsőrlőt. De nem akármilyet ám, hanem gyönyörűséges krómacélt. Reggel sokáig láblógatás, aztán délelőtti matinémozi. Nagyon jó volt. Mesét néztünk, a mozi persze tele volt gyerekekkel. Sokkal szórakoztatóbbak voltak, mint a film. Aztán cukrászda, szülinapi tortaszelet. Este közös tökmagozás. Nincs is annál jobb, mint együtt köpködni a tökmaghéjat. Baromi  romantikus, próbáljátok ki!

Hangulat

Egész nap csak bőgök! Nem vagyok normális!

Éveleje

Nagyon nehezen indul nekem ez az év. A röpke egy hetes karácsonyi szünet elég kevés volt. A lelkem a béka segge alatt van, lassan orvosi eset lesz belőlem, amiért nem tudom feldolgozni a körülöttem zajló eseményeket. Cecinek ma van itt az utolsó munkanapja, és ez nagyon fáj. Legszívesebben egész nap csak bőgnék. Önző vagyok! Csúnya dolog, de igaz. Hiába, tudom, hogy az új munkahely nagyon jó lesz neki, és tudom, hogy a barátság nem múlik el, de akkor is nehéz lesz megszoknom, hogy nincs itt. És valahol irigy is vagyok. Ez még csúnyább dolog! Én is szívesen lennék a helyében. De hát ez van. Jó lenne már megbékélnem a sorsommal. Valahogy most utálom az egész világot körülöttem, de lehet, hogy csak ez a vacak, locsogós idő az oka.

Voltam egy interjún, de nem tetszett, úgyhogy a köv-re már el sem mentem. Lehet, hogy most elpuskáztam életem nagy lehetőségét, de most úgy érzem, nem tudnám az csinálni, amit mondtak. Mit tegyek? Jó lenne még szabin lenni, és kószálni vhol, vagy csak ülni a meleg kályha mellett teát kortyolgatni, egy jó könyvvel a kezemben.

Tegnap Feri vett nekem meglepit. Nagyon gyagyás volt. Nagyon kíváncsi is vagyok. Mostanában nagyon kitesz magáért. Nagyon édes!