A
hétvége a látszólag indokolatlan idegességem ellenére jól telt. Szombat
este meglepően jól szórakoztam Jancsiékkal, és a kis Petyussal. Petyus
nagy kópé, de Ferivel nagyon egymásra találtak. A vendégváró menü is
egészen jó lett, bár mindig depis vagyok, amikor ilyen vega kaját kell
csinálnom, mert nincs benne nagy gyakorlatom.
Én nem
vagyok nagy piacos, de elmentem az Öv utcai piacra. Az bosszant csak a
piacolásban, hogy százszor sorba kell állnom. Én mindig a legkisebb
sorba állok, vagy ahol nem áll senki. Anyukám erre azt mondaná, hogy oda
kell állni, ahol a legtöbben állnak, mert ott a legszebb az áru. Ő
persze így is tesz. Régen, mikor még kicsik voltunk, amíg anyu vásárolt,
addig mindig kaptunk egy-egy lángost. Még most is számban érzem azoknak
a lángosoknak az ízét.
A
szomszéd bácsi felajánlotta, hogy kölcsönadja a fűnyíróját.Biztos
rájött, hogy nem vagyunk olyan vérmes szomszédok, mint gondolta. Most
nagyon szép lett a füvünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése