Omis, Mirabella -erőd

Stanici, ahol laktunk, szerintem csak üdülőfaluként funkcionál, és hivatalosan Omis része. Néhány kilométerre volt Omistól, talán 5, autóval tényleg pikkpakk ott voltunk. 

Először csak ketten  mentünk be a városba Ferivel, mert főként boltba akartunk menni. Staniciban csak 2 kisbolt volt, egyik kisebb volt, mint a másik, és ritkán vagy elvétve találtunk benne olyan dolgokat, amiket meg tudnánk otthon főzni, és még jól is lakunk vele. Gondoltuk, hogy majd Omisban jól bevásárolunk, és akkor egyenesben leszünk. Igazából azt gondoltuk, hogy Horvátországban van Lidl, majd oda elmegyünk, és kész. Csak azt mondjuk nem néztük meg, hogy Omisban pont nincs Lidl. :-) Splitben és Makarskán van, azok olyan 20-30 kilométerre voltak, de annyit nem akartunk autózni a hőségben, így maradtak az omisi kisebb szupermarketek, amik még mindig nem tudták maradéktalanul kielégyteni az igényeinket. De túléltük! Csak így többször is étterembe "kényszerültünk" :-D Szerencsétlen Marci ehette a tizes csevapot. 

Szóval először vásárolni mentünk be, és ha már ott voltunk, és nem volt velünk egy hőbörgő kamasz sem, hát tettünk egy felfedezőkört a parton. 

Tudtam, hogy tetszeni fog, hiszen ott vannak azok a szép nagy tengerig érő hegyek, meg a Cetina, aminek épp itt van a torkolata. Nagyon vártam, hogy láthassam. 

A város felett két erőd is magasodik, a Mirabella kisebb és könnyebben megközelítehető, a Fortica fenn a magas hegy tetején, és az internet szerint meredek, sziklás, kimerítő kaptatóval lehet oda feljutni. 

Másnap visszajöttünk a fiúkkal és megnéztük a Mirabella-erődöt, ami az óvárosból egy lépcsősoron megközelíthető, és remek panorámát ígért. 

A Cetina. A folyó és a környező hegyek egykor a kalózok felügyelete alatt álltak, az erődökből jól szemmel tudták tartani a folyót és a tengert is. Főként a velencei kereskedőhajók voltak a célpontjaik. 

Erre a kalózkultuszra persze jól rá lehetett építeni a turistacsalogató rendezvényeket, kalózhajózás, kalózfelvonulás, meg egyebek. 

És itt forgatták a hatvanas években a Winettou -filmek egyes jeleneteit is. Azóta elkezdtük nézni, de nem jutottunk teljesen a végére, és tényleg! 

A két hegy közötti autópálya azért eléggé belerondít a látványba, de hát ez van. 

A torkolat. 

A kedvenc képem lett,  ahol Milánka pózol az élet igazaságával. Milánnak is eléggé az evés körül jár minden gondolata, ha nem figyelünk, akkor szerintem nonstop eszik valamit, és mindig éhes. 

Az erőd a hídról.