Balatoni nyár 2.1- Bakonynána, Római-fürdő

A péntekre úgy készültünk, hogy hűvös kirándulóidőnk lesz, és reménykedtünk, hogy az eső azért nap közben még elkerül bennünket, és a Bakony felé vettük az irányt. 

A Bakony gyönyörű! Közelről és távol is, benne lenni pedig különösen vadregényes. 

A bakonynánai Római-fürdő vízesés is már egy ideje a listámon van, több egyéb bakonyi túraútvonallal egyetemben, de ez most akkor  került előtérbe, amikor Máté hegedűtanára jó pár hónapja elkezdett hirdetnie gy bakonynánai eladó házat, majd a karantén idején ennek a háznak a teraszáról-kertjéből jelentkezett be mindig az online órára. 

Úgyhogy amikor alaposabban utánanáztem, hogy milyen turistautak vannak errefelé, akkor nagyon megörültem, amikor kiderült, hogy csupán 2 km-t kell kb gyalogolni a szurdokig a falutól. Oda-vissza 4, az még a fiúknak sem megerőltető. Végülis nyaralunk, nem teljesítménytúrázunk :-) 

Az autóban néhol csepegett az eső, de mikor elértük Bakonynánán a parkolót, akkor nyoma sem volt esőnek, így bátran indultunk neki az útnak. Nem volt nehéz dolgunk, csak az Országos Kék útvonalat kell követni. Eleinte szép műúton, majd erdei ösvényen. Egyetlen hibája volt csak a túravonalnak, hogy nem a Gaja-patak mentén haladt, hanem jóval feljebb, a hegy oldalába vájt mesterséges ösvényen. Gondolom a biztonságosság miatt alakították így. De le lehet menni a patakmeder mellé, és ott is lehet haladni ( valameddig). Mi is lementünk, és egy darabon ott mentünk, mert ott sokkal izgibb volt. Igaz, ottjárttunkkor nem volt túl bőséges a Gaja patak vize, mire elértük a szurdokot, addigra el is fogyott, és 

vízesést így nem láttunk, csak a hatalmas sziklatömböket, és héhány medencét.  De így víz nélkül is fantasztikus volt a látvány! 

Az egykori fűrészmalom ma vendégházként üzemel,  az ottani gyerekek épp a patakmederben kaszkadőrködtek. 

Mohasimogatás

Milán akció közben 

A fenti jól járható ösvény. 

Alattunk csordogál a patak. 

A pihenőtisztástól már alig kellett menni valamicskét, de azért megpihentünk, és kicsit csemegéztünk is. Itt van fedett beálló is, amit jó fejben tartani. 

Itt már csak a száraz köves patakmederrel találkozunk :-( 

De amikor elérjük a szurdokot, akkor az még így víz nélkül is rendkívüli látvány. A fiúk rögtön nekiestek a sziklatömböknek, de azért csak óvatosan lehet őket megmászni, mert nagyon sima és csúszós a felületük. 

Bennem hatalmas hűha-érzés volt, nehezen tudtam elszakadni a szikláktól. 

Egy darabon még mentünk a szurdok felett, és felülről is belenéztünk, de a Savanyú Jóska-féle betyárbarlanghoz vezető utat lezárták, mert túl balesetveszélyesnek ítélték, így nem mentünk tovább. A kiírásból nem derült ki, hogy csak átmeneti-e a lezárás, vagy más útvonalat jelölnek majd ki. 

Visszafelé egy másik úton mentünk a tisztásról, ami egy murvás szervízútra vezetett minket, ami már nem volt igazán látványos, ellenben gyorsan és megerőltetés nélkül  lehetett rajta haladni, ami ebédidő elmúltával nem volt utolsó szempont a fiúknál. 

Vannak még a környéken látnivalók,  vagy akár a másik irányból, Jásd felől is megközelíthető a szurdok, nekem is vannak még a tarsolyomban bakonyi kirándulások, úgyhogy remélem fogunk még erre járni.