Milán szülinapja

Hiába, hogy azt hajtogattuk neki, hogy a lézerbuli volt a szülinapi ajándéka, ezt tartsa észbe, persze azért kapott ajándékot a születésnapjára is, és még a szokásos strandot sem hagytuk ki. A születése napján szokás szerint Szentesen voltunk, évek óta így van ez, talán csak egyszer volt kivétel.
Mióta ráuntunk, kinőttük Makót, azóta eléggé bajban vagyunk, hogy hová menjünk, mert hiába van sok jó strand Szentes környékén, olyan, ami belül is izgalmas, jóval kevesebb van, pláne, ha még minél kevesebbet is szeretnénk autózni.
Tavaly Gyopároson voltunk, ami jó volt, jó volt, de abban az egy medencében, amiben Marcival el lehetett lenni, míg a nagyok csúsztak, neki pont nem ért még le a lába, és így olyan macera volt az egész.
Mondjuk lehet, hogy idén már leért volna... most már mindegy, idén gondoltuk kipróbáljuk Cserkeszőlőt, mert azt is nézegetem már ezer éve.
Képeken nagyon jól nézett ki, és volt nagy benti csúszda, ami fontos, ha nem a legfontosabb, úgyhogy nekivágtunk.
Fél órát kellett csak autóznunk, és már ott is voltunk.
Egészen furcsa az egész kialakítása, mert egyszer fizettünk a belépőért, aztán átvágtunk a kinti strandrészen, be egy másik épületbe, ott kaptunk szekrénykulcsot. Meg utóbb kiderült, hogy a csúszdára is kell külön csúszdajegy, ami nem volt sehol sem feltüntetve korábban, csak amikor már ott álltunk a csúszda előtt. Mindegy, a nagyokat befizettük csúszdára, Marci meg cukin elpingvinbabuzott a medencékben. Ő nem is akart felmenni, de nem is mehetett volna, mert 1. nem tud még rendesen úszni, meg alacsonyabb is a vállmagassága, mint az előírt.

Kint nagyon szép napos idő volt, én be is próbálkoztam reggel, hogy menjünk inkább kirándulni strand helyett, de nem voltam túl népszerű....

 Bent egyetlen képet sem lőttünk, csak kifelé a fa mellé álltak gyorsan, de nekem meg el kellett kapkodni a fotót, mert egy kövér, fürdőköpenyes pacák majdnem belegyalogolt a képbe. Úgyhogy homályos minden, de ott a fa. Mindenesetre a Nagyok nagyon jót csúszdáztak, amikor pedig ment a sodrófolyosó, akkor meg ott pörögtünk. A víz kicsit hideg volt, épp csak egy pár fokkal volt hűvösebb annál, hogy kellemes legyen benne időzni. Mert oké, hogy Marci ügyesen elugrabugrált, de én csak nem kezdek el ugrálni már... Az egyik gyógyvizesbe nem mehettek gyerekek egyáltalán, a másik hígítottba igen, de ott is forgatták az emberek a szemüket, amikor Marcival bementünk. De azért túléltük. Nagy duzzogva. Felváltva mentünk a szaunába melegedni.

Nem tudom... ez a medencés strandolás, pláne télen, ez nekem még mindig életidegen.

Strand után beültünk a fürdő melletti pizzériába, hogy megünnepeljük a fiúk szülinapját. Mátéra is ittunk-ettünk, mert amikor a napja volt, akkor nem volt idő arra, hogy külön elmenjünk pizzázni. Egy nagy és egy hagyományos pizzát kértünk, és olyan isteni finom volt, és a fiúk is biztos ki voltak éhezve a fürdés után, hogy minden morzsát összeszedtek. Semmi sem maradt.

Teli hassal siettünk vissza Szentesre, hogy el ne késsünk az esti, szokásos Újévi koncertről, és legyen még egy kis idő szusszanni.

A napot pedig igazán különlegesen zártuk. :-)
Milán már egy ideje mondogatja, hogy ő szereti a pacalt. Papa szokott venni a kifőzdében pacalt, amikor van, és megkértük, hogy ha lesz, akkor vegyen már egy plusz adagot, amit Milán megkóstolhat. Én biztos voltam benne, hogy Milán nem evett még sosem pacalt. Én tuti nem főztem ilyet, és nem is tervezem, hogy fogok valaha is. De ő állította, hogy ő már evett, és hogy ő azt szereti. Szóval este Papa pacallal várta haza a szülinapos Milánkát.
És nem megette? Tényleg ízlett neki! Meg Marcinak is.

Persze tortája is volt, csak azt egy nappal korábban kapta, a családi ebéden.

Az én kis  tízévesem :-)

Máté is kapott egy tortát.

Fannikával

Nem maradt idén sem megünnepeletlenül ez a kis csibész. :-)

A szilvesztert itthonn töltöttük tévézéssel. Olyan hideg volt, mire hazaértünk, meg kicsit késő is, hogy nem volt már kedvünk visszabuszozni az ügetőre, pedig a gyerekek nagyon mondták. NA de majd jövőre, hátha megint. Cserébe néztünk itthonról pár futamot, meg Észbontókon szocializálódtak.