Pár héttel ezelőtt Angéla néni közhírré tette, hogy cirkuszlátogatást tervez, lehet jelentkezni, jöhet mindenki, papa-mama-kistesó-nagytesó, csak akkor úgy kell időben jegyet igényelni.
Gyorsan, (alig pár nap alatt), sikerült is kitalálnom, hogy akkor ha már Máté megy, akkor Milán is menjen, ezt lezsíroztam a tanítónénijével, hogy el tud-e aznap korábban jönni Milán a suliból. Viszont azt nem akartam, hogy még Milánt is rálőcsöljem a 3.b-re, jobbnak láttam, ha akkor már én is megyek. ( Meg érdekelt is az előadás. :-) ) Viszont akkor már Marcit is vinni kell, mert bezár az ovi, mire a cirkuszban végzünk. Már csak annyi kellett, hogy a hegedűtanárral megbeszéljük, hogy a csütörtöki hegedűre nem tudunk menni, de igazolom, vagy pótoljuk, vagy amit mond. Végül szerda este pótoltuk. Foci után remek volt még oda is elmenni, de Máté nagyon aranyos volt, mert ő maga kérte, hogy írjak Marianna néninek, hogy engedje őt le 2-kor a könyvtárba leckét írni, hogy ne maradjon estére. Írtam, le is ment, és javarészt meg is csinált mindent, csak egy kicsi maradt itthonra.
A Cirkusz.
A Nagycirkusz aktuálisan futó új műsorát a Lúdas Matyit néztük. Olvastam róla hideget-meleget egyaránt, pontosan abból kifolyólag, hogy nem a hagyományos értelemben vett cirkuszi előadás ez, hanem inkább olyan táncos színház cirkuszi elemekkel. Talán ezért, talán nem, de egyelőre csak novemberig van műsoron, amolyan próbaképpen, hogy bejön-e egyáltalán a közönségnek ez a fajta előadás.
Csücskös volt, hogy Marci hogyan fogja bírni, hiszen ebéd után el kellett hoznom az oviból, és kimaradt a déli alvása. Ezért telepakoltam a táskámat mindenféle jóval, hogy ha már kínlódik, akkor legyen mit rágcsálnia. Akkor azzal is elvan még egy darabig.
Az előadásra, had ne mondjam végszóra estünk be, mert a jegyek Marianna néninél voltak, aki viszont még elszaladt a saját gyerekért az oviba. Mi ott álltunk szülőstől-tesóstól-3.b-stől, tanítónénistől az előcsarnokban, és néztünk egymásra, hogy hol van már Marianna néni, a fejünk fölött pedig egyre másra mondta be a hangosbemondó, hogy "kérjük foglalják el helyeiket, előadásunk 10-5-3 perc múlva kezdődik." Végül 2 percnél toppant be M. néni, és 1 percnél már számolatlanul özönlöttek be a gyerekek az jegyszedő kislányok által kijelölt szektorba. Bent voltunk, kabát le, gyorsan, gyorsan, már hunynak is ki a fények, csendül föl a zene. Kezdődik!!!! Nem késtünk el :)
A Lúdas Matyit jó előre megnéztük rajzfilmen, hogy tutira képben legyenek a gyerekek.
És nekünk nagyon-nagyon tetszett az előadás! Szerintem, de a gyerekek szerint is nagyon szuper volt!
Tele volt akrobata mutatvánnyal, zsonglőrködéssel, és persze volt egy tányért pörgető kutyás bohóc is, de az előadást inkább a légtornászos-kötéltáncos elemek, és a szenzációs zene vitte el. Húúú a zene az nagyon jó volt! És az is nagyon jó volt, hogy alapvetően megmaradtak a népi vonalon, zeneileg, de profin vegyítették bele a "menő" hangzást is. Volt egy rész, amikor Matyi volt az építészmester, na ott egy olyan hiphop és rap keverék nótát nyomtak le, hogy a gyerekek teljesen odavoltak. A népzenei részeken pedig sok általuk is ismert dal felcsendült, pl. csipkefa bimbója, kis kece lányom, és ilyenkor mindig nagyon megörültek.
A légtáncosokat pedig csak tátott szájjal tudtuk nézni. Marci mondjuk egyszer elkiáltotta magát, hogy "le fog esni!", de szerintem ezt nem hallották az aláfestő zenétől. :)
Szóval jól éreztük magunkat, én bátran ajánlom, kisiskolás, nagyóvodás korosztálynak szerintem nagyon szórakoztató, és a cirkuszgyűlölő felnőtteknek is bejött, mert nem olyan cirkuszos.
Az előadásra, had ne mondjam végszóra estünk be, mert a jegyek Marianna néninél voltak, aki viszont még elszaladt a saját gyerekért az oviba. Mi ott álltunk szülőstől-tesóstól-3.b-stől, tanítónénistől az előcsarnokban, és néztünk egymásra, hogy hol van már Marianna néni, a fejünk fölött pedig egyre másra mondta be a hangosbemondó, hogy "kérjük foglalják el helyeiket, előadásunk 10-5-3 perc múlva kezdődik." Végül 2 percnél toppant be M. néni, és 1 percnél már számolatlanul özönlöttek be a gyerekek az jegyszedő kislányok által kijelölt szektorba. Bent voltunk, kabát le, gyorsan, gyorsan, már hunynak is ki a fények, csendül föl a zene. Kezdődik!!!! Nem késtünk el :)
A Lúdas Matyit jó előre megnéztük rajzfilmen, hogy tutira képben legyenek a gyerekek.
És nekünk nagyon-nagyon tetszett az előadás! Szerintem, de a gyerekek szerint is nagyon szuper volt!
Tele volt akrobata mutatvánnyal, zsonglőrködéssel, és persze volt egy tányért pörgető kutyás bohóc is, de az előadást inkább a légtornászos-kötéltáncos elemek, és a szenzációs zene vitte el. Húúú a zene az nagyon jó volt! És az is nagyon jó volt, hogy alapvetően megmaradtak a népi vonalon, zeneileg, de profin vegyítették bele a "menő" hangzást is. Volt egy rész, amikor Matyi volt az építészmester, na ott egy olyan hiphop és rap keverék nótát nyomtak le, hogy a gyerekek teljesen odavoltak. A népzenei részeken pedig sok általuk is ismert dal felcsendült, pl. csipkefa bimbója, kis kece lányom, és ilyenkor mindig nagyon megörültek.
A légtáncosokat pedig csak tátott szájjal tudtuk nézni. Marci mondjuk egyszer elkiáltotta magát, hogy "le fog esni!", de szerintem ezt nem hallották az aláfestő zenétől. :)
Szóval jól éreztük magunkat, én bátran ajánlom, kisiskolás, nagyóvodás korosztálynak szerintem nagyon szórakoztató, és a cirkuszgyűlölő felnőtteknek is bejött, mert nem olyan cirkuszos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése