Avagy így várakozunk a 21.században
Kezdem azzal, hogy mi hogyan szoktuk elütni az időt.
Hozzá tartozik, hogy én nem szoktam egyiküket sem akkor orvoshoz vinni, amikor a legrosszabb állapotban vannak, azaz meg sem bírnak mozdulni a láztól, és egyébként is indulás előtt mindig tolok beléjük egy adag Nurofent, hogy ne legyen gáz. Ennél fogva az én gyerekeim nem bírnak ki másfél órát egy helyben ülve azokon a kényelmetlen székeken, sem ölben, sem néma csendben. Igen, a kezdet kezdetén volt egy-két necces helyzetünk, amikor rutintalanul azt gondoltam, hogy 1. biztos hamar végzünk, 2. ha beteg, akkor tud ülni egy helyben. Persze nem így lett, és ekkor volt, hogy bemásztak mindenhová, ahová csak lehetett, székeket tologattak, a vécébe bementek, stb... nem, nyilván nem hagytam, de nem igazán érdekelte őket semmiféle fenyítés. Unatkoztak. Azóta sokat fejlődtem. Mára már teljesen tisztában vagyok a dolgok menetével, éppen ezért mindenféle jóval felszerelkezve érkezünk meg az orvos rendelő várójába.
Például a legfontosabb, hogy mindig viszünk könyvet. Van amikor ők választanak, van amikor én viszek valami meglepetést, amit még nem olvastunk rongyosra. Volt már csak erre a jeles alkalomra vettem nekik egy micimackós magazint. Ezzel egész hosszan el szoktunk lenni.
Mióta rákaptak a rajzolásra, azóta mindig van nálam papír meg toll.
Előfordul, hogy Milán hoz valami autót is.
Mátéval könnyebb dolgom van. Ő könnyebben lefoglalható. Vele már jókat lehet beszélgetni, kitalálósat játszani. Tegnap pl. számolni volt kedve, így számolós feladatokat találtam neki ki.
Milán már nehezebb dió, ő sokkal makacsabb mint Máté. Mesével egy darabig ő is elvan, de aztán ő szívesebben szaladgálna körbe-körbe a székek körül. Ilyenkor szoktam az ablakhoz terelni, hogy nézzünk ki, nézzük meg milyen autók vannak a ház előtt, számoljuk meg, stb... néha mondókázni is szoktunk. Szóval próbálom minőségi idővé varázsolni azt az üres időt, ami akár elkerülhető is lenne.
Ha mind a ketten ott vannak az a leggázabb felállás, mert akkor teljesen meg tudnak kergülni, mert az egyik húzza maga után a másikat, és nehéz őket leállítani. Ilyenkor szoktam számolni a perceket, hogy mikor kerülünk már sorra.
Tegnap voltak előttünk van 10-en. Ebből 3-an már nagyobbak voltak, tizenévesek, nekik egytől-egyig telefonba dugott fülhallgató volt a fülükben, és valamit pötyörésztek a telefonjukon. Gondolom neteztek, vagy játszottak.
Aztán volt 3 apuka a kisfiával.
1.apuka hordozható dvd lejátszón mesét nézett a kisfiúval. (meg még vagy 3 másik gyerekkel akik a hátuk mögül kibiceltek)
2.apuka a tabletjéről olvasott a kisfiúnak valami ebook-os mesét.
3.apuka kisfia a két tenyérnyi okostelefonján (ipod?) játszott valami játékot.
A gyerekek jól elvoltak:)
Én meg rájöttem, hogy nagyon le vagyok maradva technikailag, mert sem hordozható dvd játszóm, sem tabletem, de még csak okostelefonom sincsen. Ezért randalíroznak az én gyerekeim, vagy ezért kell nekem egy kisebb fajta kézipoggyásszal beállítanom a váróba. Még szerencse, hogy egy évre vetítve tényleg nem sokszor fordulunk ott meg, így még valahogy kibírható. Különben elkezdenék én is beszerezni mindenféle okos kütyüt :)
:) Nekem van okostelefonom, meg tabletem, és mégis mindig rohangálnak a gyerekeim... Jó, mondjuk én nem nyomom a kezükbe. Egyébként már ezerszer megbántam ezeket a kütyüket. Legalábbis az okostelefont... Csak idegesít...
VálaszTörlésLátod, ha a kezükbe nyomnád, akkor nem rohangálnának :)
TörlésAz én telefonom nem okos, csak érintőképernyős, de azt is utálom.
Nekem okos a telefonom, de Mancus nem szokott játszani rajta. Van rajta egy album, tele gyerekzenével.Akkor raktam rá,amikor egy hétig nem volt hangom, és a kocsiban mindig énekelni szoktunk. AZóta is néha előkerül, de csak a kocsiban. Rendelőben mi is mesélünk, beszélgetünk.
VálaszTörlésNemreg olvastam erröl egy erdekes cikket, sok sok hozzaszolassal, a lenyege az volt, hogy hogy lehetett az, hogy 5-10-15 evvel ezelött a gyerekek nagyon jol elvoltak mindenfele okostelefon, szamitogepes jatek es dvd nelkül, könyveket nezegettek es minden massal jatszottak, nem kellett "lekötni" öket mashogy es a mai generacio miert lesz annyira függö. Persze nyilvan mas, hogy mikor mi voltunk gyerekek, jo, ha teve volt, se szamitogep, se mobil, a mai gyerekek meg mit latnak: anyuka-apuka ül a gep elött (meg akkor is, ha munkaeszköznek hasznalja), emileket pötyög az okostelefonon es zenet hallgat az i-paden.. nyilvan ha ebbe születnek bele, mas lesz a hozzaallasuk is.
VálaszTörlésEn azt mondom, hogy most erre visz a vilag, tiltani ugy sem lehet, elöbb-utobb belenönek, persze itt is, mind mindenhol mashol a gyereknevelesben, a mertekkel-elvet vallom.
Nekünk van hordozhato dvd-lejatszonk, amit a hosszu utakon szoktunk bevetni, bizony 10-14 oras utazas alatt jol jön neha fel ora, mikor nyugi van :)
Az okostelefonomon Marcel szokott neha jatszani is, de itt is az van, hogy en töltök le jatekot (legtöbbször valamilyen matematikai, szamolosat, azokat imadja :), es nem latom be, mennyivel "karosabb", ha neha napjan azzal jatszik, mint mondjuk ülne a teve elött :) de itthon soha nem veszi elö, csak ha uton vagyunk, persze itthon minek is, mikor itt a többi jatek :)
Az i-paden pedig meseket, videokat szokott nezni es zenet hallgatni,de ezt is inkabb csak akkor, ha megyünk valahova :)
Na most ugy fest az egesz, mintha Marcel egesz nap a kütyükkel lenne elfoglalva :)))))) pedig aztan összessegeben nagyon keves az az idö, amit elötte tölt, es azt hiszem, hogy ezzel nem artok neki es mellette megvan minden, a közös jatek, a rohangalas, a sok meseles, kezmüveskedes, kirandulas, ugyhogy ez meg belefer :))))
Nekem pedig bizony jol esik neha par perc "szabadsag" :D:D:D:D:D:D
Az egyébként tényleg fura, hogy a mi gyerekkorunkban még nem voltak ezek a kütyük, és mégis volt valahogy. De már nekem is olyan hihetetlen, hogy a gyerekkoromban még nem volt hétfőnként tévéadás, és egyéb napokon is csak délután.
TörlésLehet, hogy félreérthető volt, amit írtam, vagyis nem tértem ki rá eléggé, de nem vagyok egyáltalán ellene a modern technikának. Nincsenek ám a mi gyerekeink letiltva semmi olyanról, amit én magam is használok, és nézek. Csak azt akartam hangsúlyozni, hogy talán a férfiak/apukák könnyebben/hamarabb nyúlnak a telefonhoz, tablethez, stb... mint nekünk nőknek/anyukáknak. Sőt, pont azért írtam le, hogy mennyit változott a világ.
Hordozható dvd-t már mi is sokszor akartunk venni, de amikor jó lett volna sosem találtunk jó vételt, utána meg feledésbe merült.
Játszani nem szoktak telefonon, nincs is játékra való telefonom, meg ketten már összevesznének rajta, hogy kié legyen.
Amúgy meg úgy szívják magukba az infót, hogy pikkpakk megtanulnak mindent kezelni. Nekem meggyőződésem volt, hogy az érintőképernyős telefonnal Máté nem boldogul... de igen. Pedig nem is mutattam neki, hogy hogy kell.
Remélem nem értettél félre!
Dehogy ertettelek felre, a tiltast en sem ugy gondoltam, hogy akkor ott van a gyerek elött a kütyü es nem engeded oda hozza, csak ha mar vannak ilyen dolgok, amik megkönnyitenek egy-egy hosszabb utazast vagy varakozast, akkor ki kell hasznalni :) nekem is bamulatos volt, ahogy Marcel szinte elöbb tudta kezelni az i-phonomat, mint en :) es az is biztos, hogy a pasik inkabb nyitottabbak az uj technologiara, Gabornak mar 2 eve volt okostelefonja, en tiltakoztam, hogy minek nekem olyan, telefonalni, meg jatszotterre, meg taskaba gyömöszölni jo a regi is, aztan vegül masfel eve kaptam es azota nagyon összenöttünk es egy csomo jo dolog van benne (leszamitva a jatekokat :). Pl. en azota sokkal több hirt olvasok, addig napközben nem tudtam olvasni, eset meg mar nem volt kedvem gep ele ülni, igy viszont agyban gyorsan meg elolvasok par hirt lefekves elött :)
VálaszTörlésEn elegge tv-ellenes vagyok, eltelnek hetek, hogy nem nezek tevet es nem is hianyzik, inkabb olvasok :) Marcelt sem köti le tul sokaig a teve, szerencsere :) egyebkent az i-phone es i-pad sem :)))) szerencsere :)))
Nagyon jok a Mate-rajzok, egyre ügyesebb a nagyfiu :)))
Sok puszi