Az időpont nem volt igazából a legszerencsésebb, de mivel mire feleszméltünk és eldöntöttük hogy menjünk, addigra már alig lehetett jegyet szerezni. Legalábbis jó helyen, ahonnét mindenki jól lát, és nem mellesleg ahol egymás mellett tudunk ülni. Végül páholyba szóló jegyeket vettünk, és nagyon-nagyon szuper helyünk volt, mert egyrészt az 5 fős páholyban végül csak mi voltunk, (egyébként lent is volt egy csomó üres szék) plussz tök jól lehetett látni, mert az orrunk alatt volt a színpad, és ráadásul még a ruhatárnál sem kellett sorbanállnunk, mert volt saját fogasunk.
Ja, az időpont. 14 órakor kezdődött a heppöning, ami pont benne van a gyerekek alvásidejének a közepében, de gondoltuk, hogy kicsit előrébbhozzuk majd a csendes pihenőt, és nem lesz gond. Előrébb hoztuk, de Máté nem tudott elaludni, Milán pedig elaludt, de őt meg költeni kellett. A kocsiban odafelé mindketten kómázgattak, Máté még el is bóbiskolt egy 10 percre. Persze parkolóhelyet alig találtunk, 3 vagy 4 kört is mentünk a környező utcákban, mire találtunk egy nem túl közelit, úgyhogy futva-mellbedobással érkeztünk meg utolsóként. ( néhányszor Csilli Mikulásvonatos sztorija is végigfutott az agyamon futás közben) Szerintem már csak ránk vártak, mert ahogy becuccoltunk a páholyunkba szinte még le sem ültünk már kezdődött is a műsor.
A műsor alapvetően 3 részből tevődött össze: egy kis Csiribiri-vel kezdődött, majd volt néhány dal az új lemezről, majd néhány karácsonyos, és végül a szomorú búcsú. Nekem most nagyon rövid volt az az 1 óra, de lehet hogy csak azért mert előadás előtt nem töltöttünk el hosszú perceket várakozással az előcsarnokban, mint tavaly, de mire pont bemelegedtünk volna, addigra már vége is lett. Jó tudom, nem is miattam volt a buli, a gyerekeknek meg ez az egy óra ereszd el a hajam bőven elég, de akkor is!!!!!Az én gyerekeim nehezen oldódó típusok, és mire Máté is már belejött volna az éneklésbe addigra alig maradt dal, amit énekelhetett.
De ettől függetlenül jó volt, jól éreztük magunkat, de a tavalyi varázslat valahogy most elmaradt. (nekem). Máténak persze itthon megjött a dalolnivaló kedve, és nagy örömömre olyan dalokra is rázendített amiket eddig nem énekelt, de most hallottuk a koncerten. Pl. a tatoktatok, és Milán is lelkesen tatog vele:)
Összességében végül is jól éreztük magunkat, Máténak tetszett, örült, és azt mondja, hogy majd ha lesz a szülinapja majd akkor Halász Juditot hallgassunk.
Megígértem neki, hogy fogunk:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése