Így történt... ahogy Matyi mondja

Már sokszor megemlítettem, hogy Máté nem felejt. Legyen szó bármiről, az egyszer biztos, hogy ő fel fogja emlegetni, hogy ki mikor mit mondott, ígért, tett. Még akkor is így van ez, amikor épp az ő rosszaságai vannak porondon. Jobban mondva azért vannak porondon, mert ő folyton felemlegeti őket. Mi már rég túltettük volna magunkat rajta, és már rég beleveszett volna minden a feledés homályába, ha Matyi nem emlékeztetne mindig egy-egy a múltban elkövetett csínyére.

Most például a délutáni alvásából úgy ébredt, hogy elsorolt néhány emlékezetes momentumot a 3 napos hétvégéből:

M: Sírtam. kiköptem téttát tányérra. Pempis téttát kiköptem. Anyához búttam. (ez az alvás előtti ebéd röviden összefoglalva, vagyis Máté 2szer kiköpte a tésztát, mire én beküldtem, na jó bezavartam, a szobába, ő pedig sírt, majd összebújva elaludt)

M: Öttetöttem tájadat. (összetörtem a táladat). Kidobta Apa. Anya táját összetötte Máté. (szóról-szóra így történt)

M: Máté elejtette bekpájt. (lekvárt) Mama pőzte. öttetöjött. Máté öttetöjte.  Apa méjges vot. Tőnyeg toszos lett, bekpájos. Papa hozta. Máté öttetoszolta. (Máté elejtett egy üveg Mama lekvárját, amit a papa hozott)

M: tétmodoltam podácsát. jönnek handák. (szétmorzsált egy pogácsát, és jönnek a hangyák).

M: adtam puttanós putit Mijánnak buksijára, odakoppantotta Máté pejét. (összekoppant a dinnyéjük, és adott Milánnak cuppanós puszit a buksijára, hogy ne fájjon.)

És ezek csak az elmúlt 3 nap eseményei.

Nem unatkozunk:)