Amióta kamerás mobilom van, bőszen kattintgatok. Leginkább akkor amikor amúgy nem viszek magammal fényképezőt, bevásárlások, szimpla séta, ilyesmi. Most végre sikerült letölteni őket a gépre, és akadt is köztük néhány gyöngyszem. Leginkább valami járgányos, amihez Matyit különös vonzalom köti, ha meglát egy ilyen pénzbedobós ketyerét biztos, hogy ki kell próbálnia. De jó fej, mert megelégszik azzal, ha csak rá, vagy beül, nem kell neki pénzt is dobni. Igaz, leszállni sokszor így sem akar. Jártunkban-keltünkben így kipróbálta már magát motorversenyzőként, angol emeletesbusz vezetőként, Flinstonos autóban, és a bevásárlókocsit is ő hajtotta.
A porszívó újra a nagy kedvenc, mindent ki- és leporszívózik, még a cipők talpát is, mert azt mondtuk, hogy ne hozza be a szobába, mert koszos a talpuk. Hát ő tisztává varázsolta őket. Sőt... másnap, az előző napi portörlés hatására, egy elcsent nedves kendővel szép fényesre törölte az összes cipőtalpat, amit csak talált. Ezek után persze büszkén feszített a lakás közepén a gumicsizmájában:)
Itt épp lelkesen porszívózik.... a dolog szépséghibája csak annyi, hogy előtte borította ki a játéktárolóját a szoba közepére, de ez egyáltalán nem zavarta az alapos munkában, még az asztal és a szék alatt is kiporszívózott:)
Továbbá meg kell említenem, mint jeles eseményt, hogy vasárnapról
hétfőre virradó éjszaka Matyi egész éjjel a saját ágyát használta,
reggel 8ig. Én persze 2 óra után szinte óránként keltem, hogy megnézzem
mi van vele, miért nem akar közénk jönni, hogy be van-e takarózva, és ha
nincs akkor gondosan betakarjam, és hogy nem meleg-e a buksija, mert
hát ilyen hogy nyikkanás nélkül alszik, azért még manapság sem fordul
elő túl sűrűn házunk táján. De nem volt semmi baja... egyszerűen csak
megtalálta a fekvést, és aludt:)
Végül. Matyi minden este megsimizi a Babát, ahogy ő hívja, és aranyosan
behallgatózik, mi a helyzet odabent. Így már megtörtént néhányszor, hogy
a pocakomon fekve sikerült álomba szenderülnie. Imádom:)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése