Mögöttünk a hétvége

Olyan, de olyan rövidek a hétvégék. És olyan , de olyan sok mindent szeretnék, kéne, lenne muszáj csinálni. Jó volt, hogy pénteken nem volt Feri dolgozni, így kicsit előrébb jutottunk háztartásügyileg, és egy kis pihire is volt idő. Szombaton elintéztük a bevásárlást, de mérges voltam, mert egy csomó mindent nem tudtam megvenni, amit akartam, mert egyszerűen nem volt. CSak kifelé jövet jutott eszembe, hogy na ja hónap eleje van, fizetésosztás, segélyosztás, meg mit tudom én, szóval ezért volt a tömeg, és az üres polcok. Szerencsére Máté viszonylag jól viselte, most már mindig a bevásárlókocsiban utazik, és onnan mindig szebb a világ, mint a babakocsiból. Felavattuk az új autóülést, nagyon szuper volt, csak még szoknom kell, hogy fordítva kell beletenni a gyereket, nehogy véletlenül arccal az ülés felé kössem be. De Máténak nagyon tetszett az újdonság, és szerintem kényelmes is volt neki, mert némi nézelődés után békésen elaludt. 

Vasárnap meglátogattak minket, de legfőképp Mátét a szentesi nagyszülők.  Máté jó fej volt, szerintem most már kezdi a kis buksijában helyre tenni az embereket, és már emlékszik a ritkábban látott rokonokra is. Meglepetésként Máté kapott egy névnapi tortát Júlia nénitől, (mert azóta még nem találkoztunk személyesen) ami csak este derült ki hogy névnapi, mert akkor bontottuk ki teljesen a csomagolásból. Bár Máté még nem ehet ilyen tortát, de megörökítettük az örömét. 

Aztán délután jött tesóm meg unokatesóm, itt lesznek most pár napig, Feri meg Milánóban.  Úgyhogy most három férfiemberrel vagyok összezárva, Feri szerint ez jó lecke, milyen egy nagy család, két felnőtt férfiemberrel. Lehet rájuk főzni, az biztos. 

Máté most megint láztalan, két éjjel volt láza, azóta semmi. Viszont már érzem a fogacskáját, hogy csikar, szerintem ez volt a gond. Nem tudom, hogy mi lehet az oka, hogy ezek a felső fogak ilyen nehezen akarnak felszínre bújni. Az alsó kettő olyan könnyen kijött neki, ezekkel meg már olyan régen küzd. Jó lenne most pár nap nyugi, remélem megadatik. Az éjszakánk most egészen jó volt, mondjuk 1-ig kicsit nyűglödött Manó, (nem tudom az okát), de aztán mélyen elaludt, mert nem ébredt csak 6kor, evett, aztán csak 8kor keltünk fel. Reggeli után fél 10kor visszaaludt, és még minidg alszik. Én meg várom hogy felébredjen, mert van egy csomó zajos dolgom, amihez eddig nem tudok hozzáfogni, míg Ő alszik.