Vércukorteszt

A cukortesztet ma jobban viseltem mint a múltkor, nem marta annyira a torkomat, pedig mostanában elég hadilábon állok a savakkal. A két órás ücsörgés közben kitoltak egy pici babát, aki vasárnap este született, gyors fejszámolással még nem volt két napos. Iszonyat pici volt, szinte már rémisztő. Nem is mertem belegondolni, mi lesz velünk alig három hónap múlva, amikor nekünk is lesz otthon ebből a példányból egy.  Fecsó mostanában újfajta technikával keresi a helyét, amolyan Chuck Norris-féle forgó-pörgő rúgáshoz tudnám így látatlanban hasonlítani. Amikor azt érzem, hogy ezt csinálja, mindig egy nyárson forgó grillcsirke jut az eszembe. ( ez most gonosz volt? de ha így van, így van.) Tegnap kitette az oldalamba valami testrészét, ami szerintem a lába, és mutattam Ferinek. Neki még mindig furcsa, hogy ott van bent.

Lehet, hogy a korai kelés, vagy ez a vérvételes hercehurca az oka, nem tudom, de nagyon fáradt vagyok. most már egyre jobban nehezemre esik az ébrenlét, de most már beígértem az okt-i két hét munkát, már nem akarok viszakozni. Valahogy majdcsak kibírom.