Ügetőszilveszter

Én már nem is tudom mióta, de évek óta minden évben felvetettem Ferinek, menjünk ki az ügetőszilveszterre, mert az biztos milyen klassz, meg én még sosem voltam. Ő meg mindig mondta, hogy ó neki nincs kedve, mert ő már volt egyszer régesrégen, és nincs ott semmi csak szaladgálnak a lovak körbe-körbe, és hideg van. Ő legalábbis csak arra emlékszik, hogy nagyon fázott. Persze volt egy csomó év, amikor nem nem is voltunk itthon szilveszterkor, meg amikor kicsik voltak a fiúk, akkor szóba sem jött. De én azért amikor csak lehetett szóba hoztam a dolgot :-)
Aztán idén megint szóba került. Egyrészt láttuk a Diego előtt a Kincsem Park mellett a hatalmas plakátot. Másrészt kiderült, hogy az iskolás társaságból is készülnek páran. És végül még csak hideg sem volt aznap:-) így aztán tényleg semmi akadálya nem volt, hogy menjünk.
Aznap délelőtt jöttünk vissza Szentesről, és a hazaérkezés, kipakolás, meg ez meg az végül addig húzódott, hogy a nyitó celebfutamokról végül csak lecsúsztunk. Az volt az előzetes terv, hogy a barátokkal majd a Pamkutyáék futamára kiérünk. ( a fiúk kicsit rá vannak kattanva Pamkutyáékra, de annyira durván, de azért ismerik őket, és ha eszükbe jut, akkor azért  előjön a deszpaszító nótájuk) De aztán ők félig lebetegedtek, mi meg megcsúsztunk az idővel, de  szerencsére, nagyon nem lengettük be ezt az eseményt a fiúknak, így nem volt ebből nyafogás. Ott meg egy másik barátnőmékkel találkoztunk, úgyhogy nem maradtak buli nélkül.

Ahogy mentünk hatalmas tömeg közlekedett velünk egy irányba, de szembe is sokan jöttek, és kicsit beparáztunk, hogy majd kilométeres sort kell végigállni a jegyért, mert nem vettünk előre jegyet. Sorbanállásban és várakozásban pedig nem vagyunk túl jók. De szerencsére nem volt semmi sor. Csak odalibbentem a kislányhoz, vettem jegyet, és már bent is voltunk.
Pont az ajtóban találkoztunk Alízékkal, akik évek óta kijárnak az ügetőszilveszterre, így gyorsan meg is mutatta, hogy hol és hogyan kell fogadni, és már kint is voltunk a lelátón.

 Amikor a karika formájú chips a legnagyobb buli :-)

Óóóó és nagyon izgalmas volt az egész, szerintem nagyon élveztük! Csak Milán keseredett el, mert az ő lovával pont sosem nyertünk, pedig volt hogy már majdnem nyert, de aztán a hajrában mégis lemaradt. ezen azért kicsit kibukott. Hogy ne legyen annyira elkeseredve újabb és újabb futamokon fogadtunk, hátha... de mindig pontígy járt.

A futamok közötti időt, meg amikor nem volt fogadásunk, azt a bulisátorban töltöttük, melegedve. Majd amikor jött a futamunk, akkor gyorsan kirongyoltunk a lelátóra, kiabáltunk egy sort, aztán vissza a sátorba.
Végül nyertünk valamennyit, de nyilván nem ezen gazdagodtunk meg.

Aztán már épp hazafelé készültünk, amikor Marci kifülelte, hogy van még kutyaverseny is. (agárverseny) ezen teljesen bekattant, hogy ő meg szeretné nézni a kutyákat is. Potyogtak az oroszlánkönnyei. Végül maradtunk, és megvártuk a kutyákat. Erre már nem fogadtunk igaziból, csak magunk között választottunk kedvencet. Volt egy Milán nevű eb, ( Jaytee Milán) és a címvédő kétszeres Kincsem Park Ügetőszilveszter győztes Booksy !!! ( magyarul Buksi) Na ezen annyit kacagtunk, és még azóta is emlegetjük.
Hát ezek a kutyák úgy futottak, mint a nyúl :-)
Milán győzött, így végre a miMilánunk lelkivilága is helyrebillent, és Buksi lett a második, ennek meg Marci örült nagyon. Kifelé jövet meg lehetett simogatni a kutyákat. Buksinak volt a legnagyobb rajongótábora :-) alig tudott szabadulni szegénykém a simogató kezek alól.

És ha már eddig itt voltunk, akkor már a záró tűzijátékot is megnéztük, és csak utána indultunk haza.

Itthon pedig már csöndesen és gyorsan telt el az évnek a hátralévő része. Éjfélkor gyorsan koccintottunk, aztán söpörtünk aludni.
Helló, 2019!

És akkor most már blogilag is lassan átlépek a 2019-be :-)