Kisebb fennakadást okozott, hogy a fiúk mindegyike Fannika mellé szeretett volna ülni. Végül először Milán ülhetett mellette, mégiscsak neki volt aznap a szülinapja, de ahogy haladt előre az ebéd végül mindegyik odasomfordált.
Még ebéd előtt, Júlia néni mesedélelőttje. A kis herceget olvassák.
Uncsitesók |
80 évnyire egymástól |
Egészségedre Fannika! |
Hatgyertyás |
Nyolcgyertyás |
Itt Marci, a nyáriszülinapos a kakukktojás:) |
Fújják bőszen |
Nincs szülinap ajándék nélkül, úgyhogy zárásként még volt nagy örömködés. Csak úgy röpködtek a felkiáltások, robooooot, pont ilyenre vágytam!, gombfoooofiiiii, fradiiiis!, Ruminiiiii, Harry Potteeeeer, Boriboooon, húúú focis füzet, focisceruza! Térdig gázoltunk a csomagolópapírban :)
Ajándékbontás |
A napot, szokás szerint a városi sportcsarnokban zártuk. Minden évben ezen a napon, dec.30-án, Milán születésnapján tartják Szentesen a Óév-búcsúztató koncertet. Mi már csak Milán szülinapi koncertjének hívjuk, amikor is fellép a helyi fúvószenekar, a helyi néptáncegyüttes és a kórus. Feri szokta mondani, hogy ha már a tüzijáték nem jött össze, legalább a rezesbanda játszik Milán tiszteletére :)
Szóval ide mentünk. És a megszokottal ellentétben tömve volt a csarnok. Később összeraktam, hogy nyilván azért volt most akkora tömeg, mert idén a gyerekkórus is fellépett, és a gyerekekkel együtt biztos eljöttek a rokonok is. Alig találtunk helyet, minden sor tömve volt. Végül kiszúrtuk a legsarokban még van egy kis üresedés, így hát oda letelepedtünk. Nem volt más választásunk, max. az, hogy állunk. Innen viszont nem volt olyan jó a rálátás a zenekarra és a fellépőkre, mint tavaly, amikor pont szemben ültünk velük. De mindegy.
Így, hogy nem láttak a fiúk olyan jól, kicsit nehézkesebben telt az idő, de végülis nem volt hatalmas katasztrófa.
Idén először töltöttük ki, és dobtuk be a padokra előkészített kis minikvízt. 5 kérdés, 5 válasz, és 3 nyertest sorsoltak. Az első díjat a többitől külön, a legvégén húzták. És láss csodát! A Feri nevét mondták be! Volt nagy meglepődés :) Az első díj nyertese pedig zárásként elvezényelhette a Radetzky-indulót. Persze a gyerekekkel együtt ment le Feri, egyedül nem is lett volna semmi poén a dologban. Így viszont a 3 kis lurkóval már igazi kuriózum volt :) Dícsérték is aztán őket, hogy ügyesek voltak. Marci még napok múlva is mondogatta, hogy megdícsért bácsi. A nagyoknak meg nagy élmény volt! Milán mondta is este elalvás előtt, hogy nem gondolta volna, hogy ilyen jól végződik a szülinapja :)
Bár már egyszer beillesztettem ide a blogba, de álljon itt még egyszer az ominózus felvétel. ( 15.40-től)
A vezényléshez járt még egy üveg bor, és egy-egy cd a zenekar és a kórus előadásaival. A borosüveget Marci másnap sikeresen összetörte. Borral együtt persze. Nem is Marci lett volna. Könnyen jött, könnyen ment.
Júlia néni azt mondta, hogy minden évben ez a fődíj. Mármint a vezénylés. De mi ezt nem tudtuk, mert eddig még sosem maradtunk végig, ő meg nem mondta. Mindenesetre jókat mosolyogtunk az eseten napokig.
Hogy jövőre is bedobjuk-e a szelvényt, azt még nem döntöttük el.
:-) Az idén, nem jövőre!
VálaszTörlésNem mondtátok, hogy ráadásul szülinapos is segített vezényelni? Na, tényleg a szülinapos Milánka koncertje lesz ez.
Én is kérdeztem Tőlük, hogy nem mondták-e, de olyan hirtelen jött minden, hogy nem jutott eszükbe.
TörlésHát egyedül le sem mertem volna menni vezényelni...gyerekekkel érdekesebb. :-) ügyesek voltak a fiúk!:-)
VálaszTörlésIgen, egyedül nem lett volna olyan szenzáció :)
TörlésEzt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlés