Tegnap reggel nyílt órák voltak az iskolában. Hivatalosan az első két órát lehetett látogatni, nálunk ez tesi és matek volt, de Angéla néni meg a napközis tanító még rádobtak erre egy néptánc bemutatót a harmadik órában.
Reggel a szokásos menetben zajlott minden, annyi különbséggel, hogy az ovisokkal is próbáltam még úgy odaéri az oviba, hogy 8-ra még át tudjak tekerni az iskolába. Ez végül olyannyira sikerült, hogy a Borókában még sötét csoportszoba fogadott, és a borókások még a szomszédos gyűjtőcsoportban várakoztak. Szerencsére amíg Marci átöltözött, addigra Ica néni is betoppant, és együtt mentek be és kapcsoltak villanyt. Nagy kaland volt ez így korán reggel :) Mármint a villanykapcsolás.
Teljesen jó időt mentem az iskoláig, simán 8 előtt odaértem. Bár van lent a tornaterem mellett öltöző, de Mátéék nem használják, hanem fent öltöznek át a teremben, és tornacuccban vonulnak le a tornaterembe. A termet pedig gondosan bezárják.
A tornaóra pont olyan volt, mint amilyenre én magam is emlékszem még iskolás koromból, tornasor, jobbra át, balra kanyarodva lassú futás indul, satarasattara.... Futás közben mindig volt valamilyen feladat, leguggolás, babzsákdobálás, ugrálás karikán átbújás, a végén pedig kidobós játék volt. Szóval a tornaóra menetét illetően nem sok változás volt az elmúlt 30 évben. A gyerekek ügyesek, aranyosak voltak, és jól felébredtek legalább, mert a következő óra matek volt.
Tavalyról már sejtettük, hogy mire számíthatunk a matekórán, pörgést, és sok számolást, legtöbbször fejben. A téma most a kétjegyű számok összeadása, kivonása 100-ig tizesátlépéssel volt. Ezt csinálják már egy ideje mindenféle formációban, nem megy még mindenkinek maradéktalanul hibátlanul, kapásból meg pláne nem, Máté is hajlamos még elszámolni, ha nem figyel.
A kedvencem nekem a találós kérdésbe ágyazott feladványok voltak, pl. melyik az a szám, amelyiknek mindkét számjegye egyforma, és a 10-es helyiértékén a legkisebb páros szám áll. Ilyesmik. És akkor nekik föl kellett írni, aztán leellenőrizték.
Az órán egyébként ügyes volt, sokszor jelentkezett is, meg amikor rámutatós gyorsválaszos feladat volt, akkor is jó volt, bár van néhány delikvens, akik notórius bekiabálók. engem ez egy kicsit zavart, de A. nénit nem annyira, legalábbis nem szólt rájuk elég határozottan, úgyhogy nem is maradt abba. Az utolsó feladatra már kicsit elfáradt Máté , és a 3 összeadás után a 3 kivonást is összeadta, mert nem figyelt. De még mindig úgy érzem, és látom, hogy ez az ő terepe, ezt szereti, sokkal inkább, mint a helyesírást.
A szünetben volt egy kis dínom-dánom, mert az egyik kislánynak épp tegnap volt a szülinapja, volt süti, meg üdítő, habzsidőzsi, hejehujavigalom. Meg padrendezés, mert kellett a tér a néptáncnak. A terem szélére kitolt padok alatt a fiúk aztán pillanatokon belül bunkeres játékba kezdtek. :)
Máté nemigen van oda a néptáncért. A napközis tanítójuk tartja nekik keddenként, iskolaidőben. Eddig azt hiszem 2-3 órájuk volt csak, mert Mariann néni csak novembertől van, de most bemutatták, hogy mit tudnak már. Hát a lányok még csak-csak lelkesek és ügyesek voltak, de a fiúk arcán inkább az unalom tükröződött, inkább mentek volna ki focizni, gondolom. De azért megemberelték magukat, és végül egész ügyesek lettek. Máté is csinálta szépen, amit kellett, igaz, nem mosolygott volna egy centit se, de becsülettel végigtopogta azt a fél órát, ami erre volt szánva. Körjáték volt, meg egy kis páros tánc. Máté az elején tudatosan jól helyezkedett, hogy melyik két lány közé áll be, nehogy valaki neki nemtetszővel kelljen táncolnia :)
Máté tőlem elég távol állt, de azért néhol fellelhető ott a hátsó részen, amint épp a rózsaszínsoknyás Borikával ropja :)
A tanultakat elvileg be fogják majd mutatni iskolai ünnepségeken is, szóval van tétje is a dolognak, nem csak úgy ugrabugrálnak a semmibe. :)
Szóval szép volt jó volt. Jövő héten fogadóóra. Nagyon kíváncsi vagyok.
(Egy dolog volt csak, ami kicsit szúrta szememet, meg más anyukákét is ott a fal mellett, hogy a néptáncolás közben kiállították az egyik kisfiút, mert bohóckodott, és ő az egész órát végigülte a tábla alatt. Szerintem nem volt annyira gáz a helyzet, hogy pont egy ilyen mozgásos foglalkozásból ki kelljen zárni. Persze utána már a kérdésre, hogy vissza szeretne-e állni, akkor nyilván azt mondta, hogy nem. Két problémám is volt ezzel, egyrészt nem biztos, hogy a kirekesztés a legjobb módszer, mert ettől nem fog legközelebb sem jobban viselkedni, mert megrántja a vállát, és kiáll. Sőt pláne bohóckodni fog, ha nem akar táncolni, mert tudja, hogy akkor ki fogják úgyis állítani. Másrészt pedig ez csak egy jó lehetőség a többinek is, akiknek ugyanúgy nincs kedvük táncolni, mert azt látják, hogy hát elég csak egy kicsit viháncolni, és máris megúszom a táncolást.
Biztos nem könnyű egy olyan habitusú gyerekkel, mint Ő, mert tényleg nehéz eset, de szerintem pont nem egy ilyen lazább, kötetlenebb foglalkozásból kellene kizárni, amikor kicsit kiengedhetné ő is a fáradt gőzt. Meg biztos nem akarták, hogy a bemutatóórát szétbohóckodja, megértem én ezt is, csak hát mégis olyan rossz volt ezt onnan kívülről látni. )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése