Ebédelünk. Már-már hagyomány, hogy ha betegek, akkor lasagne-t kérnek. Máté legalábbis mindig azt kér, amikor betegen van itthon. Ma is lasagne volt, igaz, most csak véletlen egybeesés volt Milán betegsége és a menü között.
Szóval eszünk.
Milán:- Majd hagyjunk Máténak is a lasagne-ból, mert tudod, ő nagyon szereti.
- Igen, tudom. Marad még neki is, nyugi.
- Máté sokkal hamarabb szerette a lasagne-t, mint én. Én régebben azt hittem, hogy nem szeretem.
- Igen, emlékszem.
- És tudod, ki szereti még a lasagne-t?
- No ki?
- Hát Garfield. Neki is az a kedvence.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése