Cégesnap

A szombati napunk meglehetősen sűrűre sikeredett, mert miután Máté kibulizta magát, kocsiba pattantunk és meg sem álltunk a nagykovácsi cserkészparkig, mert ott rendezték meg idén a céges családi napunkat.

Éppen ebédidőben érkeztünk, és amíg Máté inkább álmos volt, mint éhes, és csak bambán gubbasztott egy széken, addig mi hárman megtámadtuk a bográcsot, és rögtön evéssel indítottunk. Tele hassal aztán már szebb volt az élet, és Milán gőzerővel vetette bele magát a világba, majd Mátéval együtt az ugrálóvárba, ahonnan alig lehetett kiszedni őket, pedig már csak csetlettek-botlottak. A délután során aztán még sokszor visszatértek egy-egy hosszabb-rövidebb ugrálásra, míg mi felnőttek addig a partvonalon tudtunk beszélgetni régmúltról és jelenről.

Meg kell említenem, hogy Máté tökéletesen bukfencezik, Milán pedig nagyokat megszégyenítően tud ugrálni a nem épp stabil felületen. És olyan okos volt, mert először mikor bement, akkor mondtuk neki, hogy le kell venni a cipőt, és utána már csak ment, leült és szó nélkül vette le magának, és ugrált:)

Két ugrálás között kicsit labdáztak, fociztak, madáretetőt építettek, gyurmáztak, mesét néztek, sült húst ettek, kavicsot gyűjtöttek, kicsilánykát szeretgettek, szóval mindenféle érdekes dolgokat műveltek.

Én pedig a sokat beszélgettem a sok ismeretlen arc között megtalált ismerősökkel, és nagyon-nagyon jó volt kicsit velük lenni. Jó volt érezni, hogy nem felejtettek még el, és annak ellenére hogy már 4 éve más mezsgyét taposok olyan volt, mintha semmi sem változott volna.... mintha csak tegnap lett volna, hogy elköszöntem Tőlük.... És bár családi napon ugye nem beszélünk munkáról, de azért mégis kicsit igen, nekem nagyon jó volt kicsit szakmázni. Élveztem... óóóó nagyon is élveztem!!!!! És nem mondom, hogy nem simogatta a lelkemet, amikor azt mondták (még ha nem is biztos, hogy feltétlenül így van), hogy már nagyon várnak vissza, mert bezzeg akkor még milyen jól ment a munka ;-) Hát el fog jönni az a nap is, az egyszer biztos.... meg az is biztos, hogy nem lesz már ugyanolyan, mint akkor, amikor eljöttem. De azért jó időről időre kicsit beleképzelni magam egy másik világba.

Estére mindannyian teljesen kiütöttük magunkat. Hullafáradtak voltunk az egész napos reprezentáció után. Alig vártuk, hogy hazaérjünk. Húzós nap volt.