Tegnapi friss pocakfotó

Bár tegnap nem volt semmi jeles dátum, hacsak az nem hogy 18+1 napos kismami lettem, de eszembe jutott, hogy csináljunk egy pocakfotót a már szépen alakuló Kistesófészekről. Két hét alatt hihetetlenül megnőtt, ami csak azért érdekes, mert kilóban viszont ugyanott vagyok, mint két héttel ezelőtt. Furcsa ez:)

És ami még fontos, hogy most már biztosan érzem, hogyy valaki lakozik odabent. Estén ként most már menetrendszerűen érzem a kis kezek-lábak kapirgálását, most már nem csak akkor amikor véletlenül ráfekszem egy óvatlan hasrafordulással. Sőt.. ma épp főzés közben is jelzett, gondolom éhes volt ő is, mert én az voltam. Olyan jó érzés tölt el ilyenkor. Már el is felejtettem ezeket a kellemes, finom mozgásokat, Mátéból már csak a végére emlékszem nagyon, hogy nyomott mindenhol, legfőképp az oldalamon. Kíváncsi vagyok, hogy PocakTesóval milyen lesz majd később. Most valahogy úgy érzem, hogy Ő egészen más, Őt mindig a bal oldalamon érzem inkább, Matyit inkább a jobbon éreztem. Persze tudom, hogy ez még ezerszer fog változni, amíg van bőven helye, addig tud fészkelődni. 

Most megint izgatott vagyok a holnap miatt, de ez most már olyan kellemes izgatottság, csak jó lenne tudni, hogy kell-e fiúneveken gondolkodnunk, vagy nem. Mert hát azért jó ha egy gyereknek van neve, és egyelőre fiúneveink nincsenek egyáltalán. De ha muszáj, majdcsak találunk valamit neki is, hisz Matyi sem maradt név nélkül:)