Azt gondoltam reggel, hogy ma csupa jó dolgot fogok ide írni, olyan jól
indult a nap. Megszületett a kis Beni baba, és mindenki jól van, és
mivel holnap nekem vérvételre kell mennem pont oda, így lehet, hogy még
akár láthatom is.
Fecsó jól van, szerencsére nincs semmi arra utaló jel, hogy idejekorán
ki szeretne jönni jó meleg vackából. A doktorbácsi novemberben még
mindenképpen bent akarja tartani, aztán a 37dik hét után valamikor nagy
valószínűséggel kiszabadítják onnan a hideg télbe. Rémísztő, főleg, hogy
a novemberből már csak két hét van vissza, szóval most már valóban
össze kell raknom a kórházi pakkomat.
Aztán két óra a bankban, egy a polgármesteri hivatalban, és most itthon.
És most kaptam a hírt, hgoy egy kollegám meghalt, váratlanul, és
egyelőre senki nem tud semmit*, 32 éves volt. Látszólag minden rendben
volt vele. Azóta sem tértem magamhoz, és csak az van a fejemben, hgoy ez
biztos csak valami tréfa, mert hát Ő nem halhat meg, hisz előtte az
élet. Tavaly volt az esküvője, abban a templomban, ahol mi is
házasodtunk. Felfoghatatlan!
*később kiderült, hogy valószínű öngyilkosság volt, leugrott a Gellért-hegyről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése